Esztergom Évlapjai 1979

Pálmai László: Esztergom mai iparszerkezete és annak jövője

A továbbiakban ennek a rendszernek továbbfejlesztésével új rendszerű híradástechnikai berendezések meghonosításával^ és a régebbi profil teljes megszüntetésével lehet számolni. A látszerészeti eszközök részben divatjeliegűek is, az ott gyártott keretek ennek az igénynek — a piaci információrendszer fejlődésével — mindjobban megfelelnek. A meghonosított és egyre bővülő tömeggyártás fejlesztése konvertálható árualapként jön számításba. A további fejlesztések a szem- és arcvédő, illetve a hallásjavító készülékcsalád irányában is bővülni fognak, ezáltal a jövőben is biztos piaci elhelyezésre számíthatunk. Az orvosi elektronika és egyéb orvosi műszerek és műszercsaládok fejlesztési és termelési üteme az 1970-es években világviszonylatban rendkívül nagy dinamikát mutatott. Az USA-ban meghaladta az évi 20 %-ot, a fejlett tőkés országokban is 15 % felett volt). Az orvosi és orvostechnikai műszerek fejlesztése és gyártása hazánkban is a kiemelt alágazatok közé tartozik, és mivel ennek Esztergomban is vannak reprezentánsai, várható az orvostechnikai műszerek és berendezések fejlesztése, gyártása az alábbiak szerint: Az összes termelési érték %-ában 1970 1975 1980 1985 1990 9 6,5 10,5 11,5 13,2 Az orvosi műszerek gyártásának már komoly hagyományai vannak városunkban. Azáltal, hogy a MEDICOR Művek átvette a város egyik műszeripari gyárát, itt a termelési struktúra folyamatosan az orvosi műszerek irányába fejlődik. Látjuk tehát, hogy Esztergom gép- és műszeriparának szerkezete tovább korszerűsödik, és — összhangban a megyei és országos tervekkel — dinamikus fejlődési lehetőségek előtt áll. 3. A technológiai fejlődés iránya Napjainkban a gép- és műszeripar legfőbb feladata tehát a termelés szerkezetének olyan átalakítása, amely hosszabb távon is biztosítja a termelés gazdaságosságának jelentős fokozását és a gyártmányok nemzetközi versenyképességét. Ez megköveteli a termelés technológiai színvonalának fokozását, a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztését, valamint a hazai és nemzetközi munkamegosztás kiépítését. A jövő technológiáinak alapvető kritériuma, hogy a környezetet károsan ne szennyezze. E cél előtérbe kerülésével megnövekednek az erre irányuló kutatások is. Egyre több új alapanyag és műanyag kerül be a termelés szférájába, a maiaknál lenyegesen jobb tulajdonságokkal. 169