Esztergom Évlapjai 1979

Horváth Béla: Az Esztergomi Vármúzeum rekonstrukciója

JEGYZETEK 1. Az 1934—38 között feltárt és helyreállított palota maradványait és védmű részeket az 1594—95. évi ostrom során földdel temették be és ágyúállásnak használták . Ez mentette meg a becses emlékeket és tette lehetővé több mint három évszázad múltán feltárásukat. 2. A régészeti kutatásokat előbb Méri István, majd Nagy Emese, a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának vezetői irányították. 3. Nagy Emese; Előzetes jelentés az 1964—67. évi esztergomi várfeltárásokról. Arch. Ért. 1968. I. 4. Az említett terv 1973-ban elkészült. Két évig tartó tervezés után már programjavaslat formájában nyert elfogadást. A javaslat lényegében a már meglévő műemlék épületek helyreállításával kívánta a múzeumi igényeket kielégíteni úgy, hogy új épület csak minimális mértékben jelent volna meg. Múzeumi szempontból a terv jónak minősült. Időközben azonban változott a beruházó és a tervező személye, újabb szempontok merültek fel, melyek szükségessé tették a tervezés módosítását. Szükségesnek mutatkozott a korábbi múzeumi szak-program bővítése, az egész létesítendő épületegyüttes gépészeti ellátottságának megoldása és a Vármúzeum közvetlen környezetének rendezését célzó javaslat is. 5. A Középülettervező Vállalat III. számú irodája a tervezési munkálatokat Csomay Zsófia és Gereben Gábor tervezők irányításával kezdte meg. 6. Ügy érezzük, joggal vetődhet fel a kérdés: Egy műemléki objektum helyreállítása, bővítése indokolja e a túl hosszúnak tűnő tervezési, előkészítési időtartamot? A kérdésre adott válasz kísérleténél a Várhegyen lévő történeti emlékekből kell kiindulni. Az évszázadok viharát túlélő műemléki együttes a magyar történelem legbecsesebb emlékei közé tartozik, de egyben része is az egyetemes európai középkori kultúrának. Géza fejedelem korától számítva a Várhegy közel három évszázadon keresztül az ország legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális központja. A kora feudális Magyarország legnagyobb erődítményrendszere, épületei a kor európai építészet és művészet legmagasabb szintjén álltak. A királyi udvar mellett kialakult város Közép-Európa egyik legnagyobb, leggazdagabb városi települése, legfontosabb kereskedelmi központja. 1256-tól — ettől kezdve Buda az ország fővárosa — egyházi központ, a XV. században Európa egyik kiemelkedő művelődési és művészeti központja. A Várhegyen lévő emlékek az egész magyar középkori történelem tanúi. Bármiféle átalakításuk, bővítésük csak ebben az összefüggésben szemlélhetők. Ugyanakkor a XX. század második felében az ország egyik kiemelkedő idegenforgalmi központja. E kettősség egyértelműen alátámasztja azt az óvatosságot, mely nélkül elképzelhetetlen az esztergomi Várhegyen bármiféle helyreállítás. 7. Döntően befolyásolta a tervezést többek között egy XVII. századi felmérés, amely az esztergomi királyi palota épületeinek alapfalait ábrázolja. A feltehetőleg katonai célokat szolgáló felmérés a Stokholmi Hadilevéltárból került elő 1977-ben. (Azonosítási száma: Handritade Kartverk. Nr. 23/64.) A térképlapon viszonylag részletesen láthatók a III. Béla kori palota alapjai, belső területén eddig még TBpioXSsq H9PJ sutia — OZO^cn^SS zoqe^oied v 'I^PI^IR.T O;zsoaa; ^OJISOUOZB urau szélére épített nagyméretű épület a jelenleg is meglévő Kaszárnya épület illetve az alatta és mellette lévő kazamaták. Teljes részletezéssel ábrázolták a Kis — Román Palotát, mely a jelenleg meglévő épületrésznél nagyobb volt, Keleti irányban folytatódott tovább. A palotaudvart DK. felöl további épületszárny zárta le, melynek ÉK.-i vége mintegy 20 fokos törésvonal mentén közelített a KisRomán Palotához, illetve a kapuszoros harmadik kaputornyához, ezáltal biztosítva a középkori palotaudvar teljes zártságát. (3. számú melléklet). Ez utóbbi állapotot majdhogynem teljesen követi a helyreállítás után kialakuló új palotaudvar. A térkép további épületek alapfalait is jelzi, melyek feltehetőleg a jelenlegi bazilika építésekor pusztultak el. 138