Esztergom Évlapjai 1979

Horváth Béla: Az Esztergomi Vármúzeum rekonstrukciója

részben kiállítási térré, részben közlekedő térré lesznek kialakítva. Az eredeti boltíves terem alkalmas lesz közművelődési tevékenység bonyolítására — előadások, filmvetítések —, de bármely rendezvény megtartására is. A megerősített és helyreállított falakra épülő második szint a múzeum adminisztrációs, irodai igényeit biztosítja."Itt nyer elhelyezést továbbá a mintegy 10 ezer kötet elhelyezésére alkalmas szak-könyvtár és a ma­gas rangú delegációk fogadására alkalmas helyiség. A múzeum raktár és állagmegóvó műhely igényeit részben a kaszárnya épület alatti külső kazamatákban lehet majd megoldani. Az átépített és megerősített helyiség a kő emlékanyag tárolására lesz alkalmas. Ehhez szorosan kapcsolódik a restaurátor műhely és további installációs rak­tárok egész sora. A mintegy 500 m 2 alapterületű raktárfelület a leg­messzebbmenőkig biztosítani tudja a múzeum igényeit. A tervezés során külön egységként foglalkoztak a kapuszorossal és an­nak közvetlen környékével. Az egymást követő három kapuzatból és a közöttük lévő várfalakból, valamint a külső kapu előtti védművek fa­laiból álló romterület ma már nem képez szoros egységet a palota egyéb részeivel. A terület falmaradványai — konzerválás után — lé­nyegében jelenlegi állapotukban maradnak meg, lényeges átalakítás csupán a kapuvédő rondella és a lefedett torony épületeiben kerül sorra. A rondellában több célra hasznosítható belső tér megépítése szükséges, a jelenlegi födém átépítése és párkánymagasságának meg­emelése után tetőterasza is bekapcsolható lesz a látogató forgalomba. Az első és második, valamint a harmadik kaputorony helyreállítása, illetve jelölése a kapuszoros eredeti formáját adja vissza. Úgy érezzük — a teljességre való törekvés nélkül — szólni kell a terv értékeiről, azokról a törekvésekről és szempontokról, melyek végül is alkalmassá tették a tervet a megvalósításra. A két fiatal építésztervező kellő történelmi felkészültséggel, a régi korok iránti tisztelettel fogott munkához, melynek során kamatoztatták szakmai ismereteiket. Sike­rült a létesítendő új Vármúzeumot olyan építészeti egységbe fogni, ami nem bontja meg a Várhegy már megszokott műemléki képét, alkalmaz­kodik a Várhegyet uraló Bazilika tömegéhez, de mégis kiemeli — tör­téneti érdemeinek elismeréseként — a középkori királyi palota épületét. A lehetőség határain belül a legteljesebben kihasználták a már meglévő, de jelenleg romos állapotban lévő műemléki épületeket, új épület alig jelenik meg, de ezen létesítményeket is alárendelték a korábban hely­reállított palota tömegének. Minden múzeumi igényt kielégít a terv, lehetővé teszi mindazon felada­tok elvégzését, melyeket ma egy modern szellemben dolgozó közműve­lődési intézménynek elsődlegesként kell tekintenie. Az alkalmazott épü­letszerkezeti megoldások lehetővé teszik az avatatlan látogató számára is, hogy külön jelenjen meg szeme előtt a régi és az új, hogy nehézség nélkül tudja megismerni a középkor és a mai építészet alkotását. Mindezeket letisztult egységbe foglalni, talán ez a terv egyik alapvető érdeme. Az elfogadott terv alapján nem csupán a Vármúzeum jelenlegi épület­együttese, de a közvetlen környéke is rendeződik. Összhangban a Vár­hegy jelenlegi műemlékeivel új burkolat kerül kiépítésre (4. számú 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom