Esztergom Évlapjai 1979
Dr. Hortobágyi Tibor: Esztergomi kétféle tüskés alga
Dr. Hortobágyi Tibor: ESZTERGOMI KÉTFÉLE TÜSKÉS ALGA: MICRACTINIUM STRIGONIENSE HORTOB. A növények birodalmát 16 törzsre osztjuk. A törzsekből 7 jut az algákra vagy moszatokra, azokra a szervezetekre, amelyek legtöbbször csupán mikroszkóppal láthatók. Egysejtűek vagy többsejtűek, egyedül élnek vagy különböző alakú telepeket alkotnak, olykor testszerűek és emlékeztetnek a legfejlettebb növényekre, a virágosokra. Jellegzetes vízi élőlények, bár a talajban és a levegőben is előfordulnak. Nagyon gyakoriak. Egy literben szélsőséges esetben számuk meghaladhatja az 50 milliárdot! Színanyagaik révén szervetlen vegyületekből szerveseket állítanak elő, ami igen jelentős, mivel a Föld szervesanyag^inak a zömét éppen ezek a kis szervezetek termelik. Fajaik száma kereken 50 000-re tehető. Az algák között megkülönböztetett jelentőségűek a zöldalgák, a Chlorophyta törzs tagjai. Belőlük származtatható a fejlettebb növényvilág. Szervesanyag- és oxigéntermelésükkel lehetővé teszik a többi algatörzzsel együtt az állatvilág életét a vizekben. Hazánkban is a zöldmoszatok igen gyakoriak. Még nem ismerjük teljesen hazai vizeink algavilágát, ezt a kutatások igazoliák. mivel évről évre újabb, eddig nem ismert fajaik kerülnek elő. A zöldalgák a természetben is fontos szervezetek. Néhány nemzetségüket, mint pl. a Chlorellákat, Scenedesmusokat, már több államban nagyüzemszerűen termesztik. A Duna hazai szakaszából sok új zöldalga került elő. Egyik ilyen növény az ezeréves Esztergomból, ifjúságom városáról elnevezett Micractinium is. Milyen is ez a szervezet? Sejtjei gömbalakúak és mindig négy sejt található együtt, ezek a sejtek nincsenek egy síkban. Egy-egy ponton érintkeznek egymással. Szoros a kapcsolatuk, a sejtek mindig együtt maradnak. A sejtekben egy serlegalakú szintest vagy chloroplastis látható, benne egy jólfej lett pyrenoid van. A pyrenoid összetett tartaléktest: belseje fehérjékből áll, amelyet keményitőhéjak burkolnak. Mindegyik sejtben egy sejtmag figyelhető meg. A sejtek kicsik, átmérőjük 5 — 5,5 mikron, vagyis ha kettőszáz sejtet raknánk egymás mellé, akkor lenne a sejtsor hossza 1 mm. A négyes csoportosulású sejtek kifelé tekintő falán kétféle méretű és alkatú tüskék erednek. Mindegyik sejt közepetáján egy-egy feltűnően vastag, egyenes, tűhegyben végződő, erőteljesebb falú tüske fejlődik; ezek hossza 30 — 33 mikron, eredésüknél 1,6 — 1,8 mikron szélesek. A hosszú tüskék mindkét oldalán egy-egy rövidebb, vékonyabb tüskék mutatkoznak, ezek hossza 16—19 mikron, aljukon 0,3—0,4 mikron vastagok. A négysejtből álló telepek vagy coenobiumok úgy szaporodnak, hogy mindegyik sejtben négy sejt keletkezik, ezek fölrepesztik az anyasejtet, kiszabadulnak, megnőnek és új telepekké válnak. Ezt a szaporodást autospórás vagy autocoenobiumos szaporodásnak nevezzük. 130
