Esztergom Évlapjai 1979

Baják István: 60 éves a SZIM Esztergomi Marógépgyára

A jövő tervei Jelenlegi gyártmányainkat 1985-ben várhatóan már nem gyártjuk. Egy­ségekből felépített, célorientált, nagyértékű, egyedi gépek gyártása irá­nyába tolódik el szerszámgép termelésünk. Az egységekből adódó építési lehetőség a sorozatgyártást megszünteti és az egyedi gyártást is gazdaságossá teszi. A vezérlés terén forradalmi változás várható a jelenlegihez viszonyítva. Számítógépek vezérelnek több szerszámgépet egyidejűleg, megoldva a gép működtetésén kívül a termelésirányítási, esetleg a gyártáselőkészí­tési feladatok egyrészét is. Esztergomban a szerszámgép öntvények előállítása mellett a forgácsolás zömmel a gyár és a SZIM igényeinek megfelelő szerszámgép öntvények megmunkálására irányul. Meghonosodik a szerszámgép acélszerkezetek hegesztés-technológiá j a. Az Érsekvadkerti Gyáregység várhatóan jelentős forgácsolási munkát végez. Emellett a szereléstechnológia bővülése, a vezérléshez szüksé­ges elektromos, elektronikus szerelések lesznek a jellemzők. A nagyfokú szervezettséget a számítástechnika elterjedése biztosítja. A technológiai és termeléstervezési feladatokat számítógép végzi és irányít­ja. A termelés értéke 1985-ben 7—800 millió, 1990-ben 8—900 millió Ft értékű lesz. A progresszív, számjegyvezérlésű gépek aránya 1985-ben eléri a 85, 1990-ben a 95 %-ot. Ezeket a feladatokat lényegében a je­lenlegi létszámmal oldjuk meg. A termelékenység színvonala 1990-ig várhatóan megkétszereződik. Fon­tos feladatunk és célkitűzésünk az exporthányad növelése. A szerszám­géptermelés mintegy 90 %-át tervezzük exportra, ennek 40—45 %-át tőkés exportra. Nemzetközi kapcsolatok A széleskörű nemzetközi kapcsolatok végigvonulnak a gyár történetén, egyre növekvő jelentőségűek. Ezért a nemzetközi kapcsolatok történe­tét érdemes és szükséges külön összefoglaló fejezetben bemutatni. A nemzetközi kapcsolatok kezdete visszanyúlik a gyáralapító tulajdonos angliai kapcsolatainak korszakára, majd a gyár 1945-ig tartó szerteága­zó vezérképviseleti tevékenységére. Az államosításig három évtized fejlődésében folyamatosan érvényesült az a szoros kapcsolat, melyet sok neves, német, francia, angol stb. cég­gel tartottak fennt. A gyár történetében fontos volt az angol Fowler céggel kialakult kapcsolat, sőt társasviszony, amint arról korábban már szó volt. Levéltári adatok szerint 1936—40 között legalább 20 külföldi céggel tartottak kapcsolatot, így német, osztrák, olasz, angol, francia, svájci és svéd cégekkel. Külön fejezet az angol Morrison céggel kiala­124

Next

/
Oldalképek
Tartalom