Esztergom Évlapjai 1979
Dr. Györffy György: Esztergom árpádkori kezdetei
kor Lodomér érsek az alsóvárosi vilhelmita szerzeteseknek engedélyezi, hogy ellenséges támadás esetén felköltözzenek in basilica beali Wythi martiris de promontorio castri Strigoniensis, gue est capella Strígoniensis ecclesie, s itt misézzenek. 2 6 Felmerült olyan gondolat, hogy ez a bazilikának is mondott kápolna a Géza palota dunai végén feltárt körkápolnával azonos, más nézet szerint a székesegyház egyik kápolnája lenne.-' Magam azt a lehetőséget is számításba veendőnek tartom, hogy a Prágából jött Radla, aki Szent V.id prágai ereklyéjéből egy darabot magával hozhatott, az érseki lak kápolnáját szentelte Vidnek. Helyét ebben az esetben a Géza palotával átellenben keliene keresnünk. A kérdés végleges eldöntéséhez még beható egyházjogi, terminológiatörténeti és művészettörténeti kutatásokat kellene folytatni, de régészetileg is jobban kellene ismerni a vár északi területét. Ha tehát a kérdést nem is zárhatjuk le, a Szent V.id kultuszt biztosan Adalbert köréhez, és az ezredforduló tájához kapcsolhatjuk. Ugyanebből a körből eredeztethetjük Szent Elek kultuszát. Tudvalévő, hogy Szent Adalbert és Asztrik-Anasztáz esztergomi érsek Rómában az aventinusi Szent Elek és Bonifác monostor lakója volt, s e monostor apátjának e korban nagy szerepe volt a pápai politikában. A ritka Szent Elek patrocinium hazánkban ezért egyházszervezésünk korára tekinthető jellemzőnek. Látszólag ellentétes ezzel, hogy Szent Elek kápolnát Esztergom területén, a szent-királyi ispotály mellett találunk, 2 8 márpedig II. Géza volt az, aki a Szent István által Jeruzsálemben alapított ispotály mellé egy Szent István templomot épített, és pápai engedéllyel egy Szent István ispotályos kanonokrendet alapított. Ennek magyarországi anyaháza lett a Tát felé vezető úton a Duna partján épített Abony-szentkirályi ispotály. 2 9 Ezt a legutóbbi ideig johannita háznak tartották, s csak nemrég hívta fel Boroviczényi György orvostörténész a figyelmet, hogy önálló jeruzsálemi központú ispotályos keresztesrendről van szó. 3 0 Az abonyi ispotály 1160 körüli építése kérdésében azonban figyelembe kell venni, hogy Árpád-házi királyaink a koraközépkor gyakorlatát követve előszeretettel létesítettek szerzetes házakat feladott királyi udvarházakban, s ha itt is egy államszervezéskor! udvarházról, curlis-ról van szó, amihez II. Géza korában még a szent király emléke is tapadt, akkor Szent Elek eredetileg István korában épített királyi kápolna lehetett. A fentiek mellett még más templomok is épülhettek István király korában; a fentiekben azonban csak a legfőbb intézmények, az érsekség és a királyi udvar egyházaira vetettünk egy rövid pillantást. A gazdasági és udvari létesítmények mellett ezek adták meg a város sajátos arculatát, így vált az ezer évvel ezelőtt létesített székhely egy fél évszázad alatt európai várossá. 11
