Esztergom Évlapjai 1960

B. Koroknay Éva: A lövöldi karthauzi kolostor kötéseiről

megvolt már korábban, csak az általunk ismert kötéseken nem szerepelt. Az újdonság azonban nem ebben áll, hanem éppen ellenkezőleg abban, hogy a régi jól ismert mintákkal, most már tisztán reneszánsz, — illetve a magyarországi reneszánsz speciális stílusának megfelelő kötéstáblák jönnek létre. Ennek lényege, hogy a keretet és középdíszt más-más mintákból alkotják, vagyis a tisztán fonadékból felépített itáliai kötésekkel ellentétben vagy a keretben, vagy a tükörben alkalmaznak fonadékot. Gyakori a Corvina kötésekre is jellemző centrális elrendezés, uralkodó körös vagy négykaréjos középdísszel. Négykaréjos középdísz az 1489-es nyomtatvány kötésének előlapján fordul elő. Ugyanennek a kötetnek hátlapján (XXV. t.) fonadékból alkotott egymásba fonódó négyszög tölti ki a tükör felületét. Az 1491-es nyomtatvány elülső kötéstáblájának kompozíciója annyiban tart rokonságot az 1484-es kötés előlapjával, amennyiben a tükröt itt is kereszt idom tölti ki (XXVI. t.). Itt azonban az új stílusperiódusnak megfelelően ez fonadékból alkotott, a keret a már ismert négyszögű rozettasorból tevődik össze. Ennél a tábladísznél zavarólag hat a gótikából ittfelejtett középveret alkalmazása, amely kellemetlenül bontja meg a díszítés egységét. Hasonló a helyzet a kötés hátsó táblájának függélyes irányú, egymásbafonódó négyszögekből alakított díszítésénél, ahol a középveret lakarja a minta egy részét. Kétségtelen, hogy ez utóbbi kötéstáblák készítője azonos. Nemcsak a négy táblafelület felépítésének elgondolásában, hanem a fonadéknak kissé hebehurgya összehordásában megmutatkozik az azonosság. S ez ellentétben áll a korábbi kötetek pontos kivitelével. A karthauziak könyvszeretete, a lövöldi kolostor kivételes helyzete és a külföldi analógiák alapján egyaránt feltételezhetjük, hogy Lövöldön könyveket készítettek és hogy azokat helyben kötötték be. A külföldi kötéseknek tartott, kétségtelenül hiteles lövöldi kötet, az ún. „lövöldi Corvina" kötésével egyazon műhelyben készült kötések közül az egyik XV. sz.-i lövöldi bejegyzést tartalmaz."

7 E kötéscsoport díszítésének stiláris fejlődése megfelel a magyar reneszánsz általános stílusfejlődésének, mint ezt még több, a jövőben ismertetésre kerülő kötés-együttesnél tapasztalni fogjuk. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy valamennyi kötés Lövőiden készült, s így a magyar kolostorok között elsőnek a lövöldi karthauzi kolostor könyvkötészeti tevékenységét sikerült rekonstruálnunk. Az eddigi emlékanyag alapján e műhely 1478 és mintegy 1500 közötti tevékenységét ismertük meg. Ez viszonylag rövid időszak, — amelynek alsó és felső időhatára a jövőben remélhetőleg egyaránt bővülni fog, —• láthatólag két stílusperiódusra oszlik. Mintegy 1488-ig tart a gótikus korszak, de ugyanakkor kezdődik el a következő stílusperiódus, amely a magyar reneszánsz könyvkötészettel mutat belső azonosságot. Ez a két korszak talán a műhelyen belül kétségtelenül végbemenő fejlődés mellett — két különböző szerzetes-könyvkötő személyéhez kapcsolódik. S itt. emlékeztetnünk kell arra, hogy 1488-ig a kötetek évszámosak és szignóval van2

7 dr. Horváth Tibor Antal és dr. Pataki Vidor szíves közlése. I. kötet felső tábláján belül: Heverendő in Christo patri priori ac universis devotissimi Cbartusiorum Cenobii patribus in Leueuld professis, mj et amantissimis et singulari filialj quoque affectione observantissimis. in Leueuld. (a 2. lapon: Conventus Posoniensis.) II. kötet hátsó tábláján belül: 1) Fratri Petro Modrusiensi pro seipso germano charissimo. 2) Vesprimy ad manus d. Johannis de I 'olyan, custodi etc. vei ad Leueld. 31