Esztergom Évlapjai 1960

B. Koroknay Éva: A lövöldi karthauzi kolostor kötéseiről

A lövöldi kolostor könyvei közül csupán három kötetet ismerünk eddig. Fráter Matheus Ascetitus értekezéseit 1764-ből,

1

9 az ún. ,,lövöidi Corvinát", amely az említett 1480-as királyi látogatással kapcsolatos ajándékozásból származik.'

0 Végül lövöldi karthauziaknak tartják a XVI. sz. elején készült Érdi-kódex íróját.

2

1 Mindezeket egybevetve leszögezhetjük, hogy a könyvszerető karthauziak legnagyobb magyar kolostora, könyvszerető királyok támogatása mellett nagyobb könyvtárral kellett hogy rendelkezzék. Van-e reményünk azonban arra, hogy ezt a könyvtárat legalább részben rekonstruáljuk? A kutatás sokféle módszerrel történik. A könyvkötészet-kutatás művészettörténeti, de sokszor szinte archeológiai módszere, közelebb visz e történeti, könyvészeti és egyúttal művészettörténeti szempontból fontos probléma tisztázásához. A lövöldi kolostor eddig ismert három kötete közül csupán az ún. „lövöldi Corvina" van egykorú, XV. századi kötésben. Ez a kötet egy ősnyomtatvány, Raynerii de Pisis anterior pars pantheologiae c. munkája, amely Nürnbergben jelent meg (Kobergernél) 1478-ban. A mű a Corvinák jegyzékében szerepel, a négy eddig ismert nyomtatott Corvina közül az egyik.

2" Tudjuk, hogy a kötet soha nem volt a Bibliotheca Corvina állagában, mert Mátyás azt más könyvekkel együtt vásárolta és ajándékozta a lövöldi karthauzi kolostornak. Az 1882-es könyvkiállítás alkalmával, a Corvinák között állították ki, Mátyás király iránti kegyeletből, mert a könyvben a király címere látható.

2

3 A kötettel művészettörténeti szemponból legutóbb Hoffmann Edith és Berkovits Ilona foglalkozott. Véleményük szerint belső díszei és kötése egyaránt külföldi, nürnbergi munka, mivel a belső díszek nem egyeznek a budai miniátor műhely stílusával.

2

4 Korábban Knauz, Berzeviczy és főként Csontosi azon a véleményen volt, hogy mind a belső díszek, mind a kötés a lövöldi karthauzi kolostorban készült,

2

5 e feltevést azonban tárgyi bizonyíték nem támasztotta alá. Végül Berkovits Ilona a kötésen szereplő 1488 évszámot (XXII. t.) kérdőjellel közli és a kötés készítésének időpontját a csatokon látható 1478-as évszám (XXI. t.) alapján határozza meg."'

0 Az a megállapítása, hogy a kötés hátsó tábláján ugyancsak 1478-as évszám lenne, tévedés. Itt semmiféle évszám nincsen. A stiláris vizsgálat során világosan kitűnik, (XXIV. t.) hogy az ún. „lövöldi Corvina" kötésének a nürnbergi kötésekkel nincs kapcsolata. A nürnbergi kötések, és főként azoknak az ősnyomtatványoknak a kötései, amelyek a nürnbergi Kobergernél jelentek meg, többnyire azonos stílusúak. 1

9 Budapest, Egyetemi Könyvtár. Bejegyzése: Explicit lioc opusculum anno Domini MillesinioSexagesimo Scntimo (quadringcntesimo kimaradt) etc. per fráter Matheum monachum carthusiensis ordinis professum in Leweld, monesterio." Kiállítva az 18S2-cs künyvkiállításon. L. Könvvkiállitási emlék. Bp.„ 1S82. 16. eld. 2° 1. 7. jegyzet. 2

1 Dedek: i. m. 245. old. 2

2 Fraknói — Gulyás — Fogel— Hoffmann: Bibliotheca Corvina. Bp., 1927. 77. old. 2

3 Könyvkiállítási emlék, m. f. 89—90. old. ,,Az ősnyomtatvány egykorúan festett czimere alapján s azon körülménynél fogva, hogy Mátyás király ajándékából került a lövöldi karthauziak birtokába mint második ősnyomtatványt, mely Mátyás király czimere vei ékeskedik, a Corvina maradványaihoz sorozandó.'* 2

1 A finomabb kidolgozású iniciálé és Mátyás király címere a budai reneszánsz miniatúra festészet stílusától eltérő gótikus midorbau készült, valószínűleg Nürnbergben. — „Teljesen valószínűtlen, hogy a sablonos ábrázolású miniatúra, egyszerű jelentéktelen térdeplő alakjában akár Mátyás, akár pedig Beatrix királynét akarta volna ábrázolni, az egyforma arctipusokkal dolgozó miniator. Ügy az inicialékba illesztett miniatúra, mint a cím"r vörösbélésű nagy zárt koronája, s a nagyszárnyú angyalok is távol állanak a budai reneszánsz miniatúrafestészet modorától. Feltehető, hogy egy lövöldi karthauzi szerzetes, vagy más vidéki miniator munkája. De valószínűbb, hogy miként az Ériékes kötést, úgy a díszítéseket is még Nürnbergben készítették." Magvarország műemléki topográfiája, m. f. (7. jegvz. vége) 318., 350. old. 2

5 Csontosi J.: A fi. XXX. k. 1910. 205-208. old. 2

0 Magyarország műemléki topográfiája ni. f. 348. old. 28