Esztergom Évlapjai 1960

Z. L.: Babits Mihály esztergom-előhegyi nyaralójáról

A kerítés kapuján még ott rozsdásodik a holt költő egyszerű névtáblája: Babits Mihály. Mielőtt a legközelebbi fémgyűjtés el vinné, leszedem s az esztergomi múzeumba viszem. És csak nem tágítunk a gondolattól: irodalmi emlékmúzeummá kell átalakítani Babits egykori nyaralóját. Zarándokhelye lehetne ez a házikó a magyar irodalom mind nagyobb számú tisztelőjének! Babits emlékei mellett itt mutathatnánk be Móricz Zsigmond itteni emlékeit is. Hiszen Móricz még ifjúkorában, 1906-ban nagy munkával írta meg Esztergom vármegye népe címen az esztergomvármegyei monográfia néhány fejezetét. De itt járt, üldöztetése idején, 1927-ben is, amikor Esztergomban és Dorogon szerzői estet is tartott. 1933-ban is jónéhány napot töltött Móricz e nyaralóban, Babits vendégeként. Esztergom irodalomtörténeti emlékei nagyonis megérdemelnének egy irodalmi emlékmúzeumot! Hiszen itt élt és alkotott Küküllei János, Nagy Lajos történetírója, csakúgy mint pár évszázaddal utóbb Katona István. Vitéz János idején Janus Pannonius dalolt az esztergomi Várban. Regiomontanus itt dolgozta ki csillagászati számításait. Balassi Bálint itt írta utolsó sorát és Balassi halálát itt énekelte meg Rimay János, a tanítvány. A város régi tanítói közül Révai, Rajnis, Czuczor Gergely, Kultsár István irodalomtörténetünkbe is beírta nevét. Ady életrajzírója és barátja, Révész Béla e város szülötte volt, csakúgy, mint Sebők Zsigmond és Bányai Kornél. 1904-ben e város hetilapjába írta első cikkét — Gorkijról — egy ifjú diák: Kárpáti Aurél. Marcus Aurélius Vallomásaitól Babits életművéig hatalmas ívelésben szemlélhetnénk itt a haladó gondolat kétezeréves útját. Z. L. LA VILLA DE MIHÁLY BABITS A ESZTERGOM—ELÖHEGY Le poéte Mihály Babits, l'excellent traducteur hongrois de la Comédie Divine de Dante, passait tous ses étés, á partir de 1924 jusqu'á sa mort survenue en 1941, dans sa maisonnette d'Esztergom. L'article évoque les séjours de Babits á Esztergom, ainsi que les visites de ses amis et confréres, entre autres de Denis de Rougemont, qui, dans la période de l'entredeux-guerres fréquentait cette petite maison, citadelle de la littérature d'avant-guarde hongroise. L. Z. 184