Esztergom Évlapjai 1960

Zolnay László: Az esztergom-királyvárosi "Zeniapalotaia"

1957. év őszén a „Zeniapalotaia" helyénél jóval délebbre álló Széchenyi tér 9. sz. épület alatti középkori pincék maradványait tanulmányozhattam. Itt — Récsey ásatási megfigyeléseivel lényegében egybehangzó módon — alkalmam volt megállapítani azt, hogy a város középkori piacterének járószintje a mai szintnél 1,5—1,8 méterrel mélyebben helyezkedett el. E helyen (Széchenyi tér 9.) az is megállapítható volt, hogy a középkori piactér nyugati oldalának keleti házhomlokzatai a mai újkori homlokzatoknál 4—5 méterrel beljebb, a maiaktól nyugatabbra helyezkedtek el. Az, egyébként már Récsey Szent Lőrinc templomi feltárásából is világossá vált, hogy a középkori utcarendet ehelyt az újkori utcarend nem követi, — hiszen a Szent Lőrinc templom hajóteste, homlokzata mélyen belenyúlik a Széchenyi tér mai háztömbjei alá. Sajnos, a mai Járásbíróság épületének emelésekor, 1902-ben elmúlasztottak mindennemű régészeti ellenőrzést s így emléke sem maradt annak, mit pusztítottak el a Zeniapalotájából az épületalapozáskor. 1958. év nyarán Esztergom város Végrehajtóbizottsága azonban lehetővé tette, hogy átvizsgáljam a Járásbíróság udvarának, beépítésekkel fel nem dúlt hatalmas, középkori pincerendszerét. Mind a Széchenyi tér 9. sz. pincék, mindpedig a Zeniapalotája egy része — XIII. századi oklevelekben már említett — pincéinek felmérését jelen dolgozathoz mellékelem. (32—33. kép). A Zeniapalotája pincéi egy részének felderítése egymagában azonban még semmitmondó: a módszeres ásatás — mind a Járásbíróság udvarán, mind pedig a szomszédos házak pincéiben s udvarain — az egyetlen, ami az épület kiterjedésére és ami annál lényegesebb, építéstörténetére felvilágosítást adhat. A Zeniapalotája Széchenyi tér 22. alatti maradványainak teljes feltárása a Várhegy déli és északi oldalának régészeti tisztázásával együtt, kétségtelenül végérvényesen megfelel majd mindazokra a kérdésekre, amelyeket e dolgozat elöljárójában érintettünk. Zolnay László 152