Esztergom Évlapjai 1960

Zolnay László: Az esztergom-királyvárosi "Zeniapalotaia"

mellőzésével — az épületet, mint „Szényi asszony házát" veti be a köztudatba.

1

7 A Zenia — immár női '— személynévvel kapcsolatban Pór Antal s nyomán Balogh Albin veti fel: a Zenia-nevezet tán nem is egyéb, mint az Árpád-ház valamely nőtagjának, egy bizonyos Xénia hercegnőnek a személyneve.

1

8 Azonban az Árpád-ház genealógiája eféle Xénia hercegnőről mit sem tud. A II. Béla-kori Scena, Zena comes személyére irányuló kutatás több realitással kecsegtet. Árpádházi Szent Margit 1276. évi szenttéavatási perének tanúvallomásai során a jegyzőkönyv megszólaltatja Soror Katerinát, Szent Margit apácatársát, „eztergamy Zena", ,,Eztergamy Senye ispán" leányát. Katerina soror vallomásából kiderül, hogy — noha saját életkorát nem tudja megmondani, — ekkor huszonötödik éve van a margitszigeti domokosrendi apáca-kolostorban s korábban három esztendőt (1248—51) a székesfehérvári klastromban töltött.

1

9 E két adat arra kötelez, hogy az esztergom-városi Zenia palota névadójában eleven személyt, az esztergomi Zena ispánnak nevét keressük. A XII. század végétől oklevelek követik egy jómódú esztergomkörnyéki családnak, a Muzslai családnak történetét. Közülük Muzslai Simon fia Barancs 1226—1228. körül szerepel; 1228-ban Sámuel esztergomi pénzverő-ispánnal együtt, homo regius. Borsa nembeli László nyitrai ispánnak, — ki 1245-ben, mint Szlavónia hercege halt meg, — familiárisa; esztergomvármegyei családi birtokai mellé Nyitramegyében is földadományt szerez. Ugyanennek a családnak sarja Muzslai Zena, akinek gyerekei közül Bene vagy Benedek 1237—1250' között, Fila n. fia 1255-ben, Ambrus 1255—1257-ben szerepel. Muzslai Zena s fiai a pozsonymegyei Okuly birtokon s az esztergomvármegyei Ebeden, Bélán és Muzsíán birtokosok. A család, amelynek két tagja is odavész a tatárjáráskor, a XIII. század derekától mind több és több birtokától válik meg. Birtokainak megszerzője: az esztergomi érsek s az esztergomi káptalan. Muzslai Zene fiai 1257-ben muzslai maradék birtokukat Benedek esztergomi érsek, királyi kancellárnak adják át. A család egyik tagja, Muzslai Péter, esztergom-szentgyörgymezei prépost (ki ebedi birtokait 1259. előtt az esztergomi káptalanra hagyja), épp úgy egyházi személy, mint „eztergamy Zena ispán lánya", a Margit legendából ismeretes Katherina soror. A XII—XIII. század fordulóján még igen jómódú esztergomvármegyei Muzslai család, Zena ispán családja, a század derekára elszegényedik. (Esztergom környéki birtokait a — szívós birtokszerző politikát folytató — esztergomi érsekség, illetve káptalan szerzi meg.) E folyamat záróköve 1337-re az, hogy a Muzslaiak igen kiterjedt jószágaikat, köztük a Muzsla és Ebed közt állott, kegyúri templomukat is, az esztergomi érsekségnek adják el s a XIV. század végére már Esztergom vármegyéből is elvándorolnak. Hanyatló családjuk történetét Wertner Mór írta meg. S miért merjük megkockáztatni a Zeniapalotája sorsának egy befűzését Muzslai Zena, „az eztergamy Zena ispán" családja történetével? Azért, 5

7 Kriauz: A Garam melletti Szent Benedek apátság történelme. I. kötet, Bp., 1S90. 153. old. ! 1

8 Esztergom évlapjai, 1927. évf. 1—2. szám, 27. old. 1

9 Wolf Gi/Urgy: Bégi magyar eodexek. Nyelvemléktár, VIII. kötet, 81. old. — Vö. Knauz: A nápolyi Margit-legenda. 70. old. 2. sz. jegyzet. — Az adat értékére Balogh Jolán volt szíves figyelmemet újólag felhívni. 146