Esztergom Évlapjai 1960
Zolnay László: Az esztergom-királyvárosi "Zeniapalotaia"
AZ ESZTERGOM-KIRÁLYVÁROSI ,, ZENI APALOT Al A"' Kutatóinkat két és fél évszázada foglalkoztatja a korai középkori Esztergom királyi városa legnagyobb palaciumának, a „Zeniapalotaia"-nak kérdése. A város nagy palotájaként, nagy kúriájaként említi Rogeriusnak a tatárjárásról szóló Siralmas éneke, de így szerepel XIII 1—XIV. századi okleveleinkben is (1242, 1292—94, majd 1331). Az épület sorsa alapvetően összefügg azzal a — ma még régészetileg nem tisztázott 1— kérdéssel, amelyet már Bél Mátyás felvetett 1: Esztergom fellegvára — vagy az attól városjogilag és területileg is különálló Esztergom városa volt-e Géza fejedelem fővárosa, Szt. István szülőhelye, majd királyainknak III. Béla koráig terjedő székhelye? Mind Bél Mátyás, mind pedig az i 820-as évek írója, Baranyai Ferenc, a Királyi Várost, — a későbbi Esztergom szabad királyi várost, a mai esztergomi Belvárost — preferálja, az érseki Várheggyel szemben. 2 (Hiszen nem elfelejtendő az, hogy a III. Béla és a IV. Béla kora közötti alig 70 esztendőt leszámítva, korábban és későbben a Várhegy csakis egyházi rezidencia volt; a királyi ottlakás, okleveleink tükrében, csak mint epizód szakítja meg az érsekség várhegyi birtoklását.) A múlt század derekán Kenessey Albert, 3 majd Magyary Szulpic 4 jegyzi fel az akkor még élő esztergomi szájhagyományt arról, hogy I. Istvánt a XIX. századi Sas-vendéglő vagy Sas-kaszárnya (ma Széchenyi-tér, Járásbíróság) kútjának vizével, — vagyis az egykori Zeniapalotája kútjának vizével 1— keresztelték volna meg. (Említésre méltó e hagyománynál 1 Prokopp Gtnila — Zolnau László: Bél Mátyás Esztergom vármegyéről. Tatabánya, 1957. 17. old. 2 Baranyai Ferenc: Discpiisitio notitiarum lib. civ. Strigoniensis. Pest, Trattner, 1823. — Vö.: Tudományos Gyűjtemény. 1821. VIII. kötet. — Baranyai — Bél Mátyás módján — az egyházi hagyománynyai szemben a királyi várost véli a királyi udvar s I. István király születése színhelyének. Bél is a Szent István-legendára támaszkodik, amely a király szülőhelyeként — nem eastrumot, hanem — civiíast emleget. A Várhoz tartozó Ersekvárcsról, az esztergomi Vízivárosról tudjuk, hogy az csak a XIII. században nyert városjogot, — így tehát a H irtvik-féle, XI. századi Szent István-legenda idején Esztergom civitas alatt csakis a Királyi várost érthették.) Magunk is e véleményt osztjuk. Nem véletlen az az etlrlig elmellőzött adat, hogy 1073-ban Salamon és Géza az esztergomi város melletti szigeten, nyilvánvalóan a XI. századi alapítású bencés apácakolostorban köt egyezséget(. . .post haec collectis exercitibus, nuntiis frequcnter missis, tandem Rex et Dux venerunt Strigonium, ibiquc ex condicto utrique eorum tantum cum octo hominibus, inter Episcopos et principes, navigaverunt in insulam, civitati proximam, ad colloquendum: ubi, dum diu semetipsos incusant et excusant, tandem roborato federe pacis, Geysa rediit in dueatum, Rex autem venit in Albam..." — (Knauz: Monumenta ecclesiae Strigoniensis, I. kötet, 50. old.), majd pedig Vak Béla ugyancsak itt, az esztergom-szigeti bencés apácakolostorban tart országtanácsot, 1136-ban. (Knauz: Monumenta, I. kötet, 87. old.) Az esztergom-szigeti apácakolostor —, amelyben Balogh Albin talán joggal sejti Gizella királyné alapítását (Katolikus Szemle, 1044. évf. februári szám), — légvonalban mindössze egy fél kilóméterre esik a korai királyi kúriának vélt /.eniapalotájához s az, hogy legszemélyesebb iigveiket e helyen egyeztetik a korai uralkodók: arra vall, ez a kolostor esett a rezidenciához legközelebb. De mindezeknél döntőbb adat, a királyi rezidencia helyrajzára nézve Barbarossa Frigyes átvonulásának útinaplója. E szerint III.Béla, 1189-ben, napokon át Esztergom városában látja vendégiii Barbarossa Frigyest s csak a negyedik napon kíséri őt fel — ekkoriban épülő - esztergomi-vári kastélyába (Századok. 1934. évf. 39. old. Pleidell Ambrus értékelése.). 3 Magyarország képekben, I. 146. old. Pest, Ileckenast. — Vasárnapi Űjság, 1856, évf. 283. old. 4 Esztergom Évlapjai, 1930. évf. 1 —2. szám, 27. old. 143
