Esztergom Évlapjai 1960

Csillag Gyula: Vastárgyak tisztítása kémiai úton

15° (i —os HC1 (sósav) hatására teljesen leoldódott. Az oxidrétegtől letisztult fémtárgyakat mind a p-Dimethylamino-benzaldehyd-thiosemicarbazon (CH 3) 2 N—\ = —CIl=N NH— CS—NII 2 mind a Benzyl-thiocyanát tartalmú sósavoldatba helyezve a fém további oldódása nem volt tapasztalható. Megjegyezni kívánom, hogy a sósav általi oldásnak kimutatására alkalmazott reakció — a ferro ionoknak vörös vérlúgsó A' : J/ Fe(CN) eJ általi kimutatása igen érzékeny és specifikus. összefoglalás A vizsgálat folyamán HC1 10, 15, 20" ( l-os vizes oldatát használtam annak kivizsgálására, hogy mely koncentrációjú oldat az, amelyik a legtö­kéletesebben, a legrövidebb időn belül a legjobb oldási teljesítményt nyújtja. Ezen vizsgálódás folyamán a 15° ( l-os koncentrációjú sósav bizo­nyult a legjobbnak. így ezen koncentrációban vizsgáltam tovább az inhibi­torok hatását és így jutottam el a p-Dimethylamino-benzaldehyd-thiose­micarbazon (CILJ^N— CH A A// CS .XII., és a Benzyl-thio­cyanát ('.II., SC.\ alkalmazásához. Az előbbi anyag 1: 1000, míg az utóbbi 1 : 5000 hígításában is akadályozza a színvas sósavban való oldódását. Tisztítási és konzerválási eljárás Elkészítjük a sósav 15° (>-os koncentrációjú oldatát, majd hozzáadjuk a Benzyl-thiocyanát 3 1%-os 1: 5C00 viszonyított oldatát. A tisztítandó tár­gyakat üvegkádba helyezett parafadugóra állított dróthálóra helyezzük, majd a sósav-Benzyl-thiccyanát elegyét a kádba öntjük úgy, hogy a bele­helyezett tárgyakat 2—3 cm magasságban ellepje. Az oldódás folyamán a tárgyakat többször megforgathatjuk a savban. Az oxidréteg teljes leválása után a tárgyakat nieleg vízzel leöblítjük, majd egy órán keresztül 4%-os nátronlúgban (NaOH) áztatjuk, hogy a visszamaradt savat közömbösítsük. Ezt követően újból leöblítjük és végül desztillált vízben kifőzzük. A kifőzővizet Cl 1 0 és SCh-ra 1 1 megvizsgáljuk (titrálás). Ha egyik gyököt sem tartalmazza a kifőzővíz, a tárgyakat kivesz­szük, szárazra töröljük, és methilalkoholos öblítésen visszük keresztül, szá­rítószekrényben vagy levegőn a tárgyakat kiszárítjuk és az eddig használt és bevált konzerválási módon tartósítjuk. Viaszos konzerválás esetén ajánlatos a parafinviaszt keményíteni. Erre legalkalmasabb a karnauba viasz,' 2 melyet legcélszerűbb a parafin viasszal 1 : 10 arányban keverni. Keményített viasszal elkerülhető a parafin viasznak az a hátránya, hogy 30—32 fokos hőmérsékletnél a tár­lók borítását szennyezze. Csillag Gyula 9 12,7 gr. benzvlkloridot (C„H 5CH 2C1) oldunk .">(1 ml etilalkoholban (C sH sOH). I lozzáadunk S g kris­tályos ammonium-rodanidot (XI I.SC.Nl és az elegvet visszatolvós hűtővel ellátott lombikban forraljuk 1 órán keresztül. Kzután 200 ml desztillált vizbe beletóltjiik. A kezdetben halványsárga, olaj alakjában kiváló termék 1 i — 1 óra múlva szürkésfehér színű kristályos anyaggá merevedik meg. Nueesoljuk, desz­tillált vízzel jól átmossuk és szobahőmérsékleten, levegőn szárítjuk. Elméleti kitermelés 90%. 1 0 Sarudi (Slelina) /.: Szervetlen mennviségi analízis. II. köt. Szeged, 194.S. :S64. old. 1 1 Sarudi (Slelina) !.: i. m. 406. old. 1 2 Erdeg-Gruz T.: Vegyszerismeret. II. köt. 15p. 1955. 129. old. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom