Esztergom Évlapjai 1960

Letlrich Edit: Esztergom néhány időszerű funkcionális problémája

léssel azzá fejleszthető. Ez szükséges is, mert rajta kívül a járás egyetlen viás települése sem alkalmas e szerep betöltésére. A gazdasági kapcsolatokon kívül a várost sokféle más nem gazdasági jellegű szolgáltatások is összefűzik a közeli, vagy távolabbi településekkel. Ismerkedjünk meg a továbbiakban legalább nagyvonalakban azokkal a nem gazdasági jellegű szolgáltatásokkal, amelyeket Esztergom nyújt környezetének. Annak ellenére, hogy a járás igazgatási központját Esztergomból Dorogra helyezték át, Esztergomban ma is számos olyan közintézmény működik, amely nemcsak a járás, de a megye települései számára is központi funkciót tölt be. A bennük és közvetlenül a város lakosságát szolgáló közintézményekben foglalkoztatottak száma tekintélyes. Az úgynevezett „közszolgálat" elnevezésű foglalkozási kategória — a dolgozók létszáma alapján — a foglalkozási ágak rangsorában Esztergomban közvetlenül az ipar után következik, bár az iparnál jóval szerényebb mértékben nyújt munkaalkalmat a város dolgozóinak. A „közszolgálat" cím alatt igen sokféle nem gazdasági jellegű intézmény dolgozóit foglalják egybe. Nézzük meg jellegük szerint csoportosítva a bennük tevékenykedő kereső népesség számának alakulását. X. táblázat. Esztergom közszolgálati alkalmazottainak száma (19-5/S) Az alkalmazó intézmény Férfi Nő Összesen 1. iskola, óvoda, diákotthon . . . 1(52 260 422 2. egészségügyi intézmények . . . 100 195 295 3. igazságügyi intézmények . . . 51 2(> 77 4. igazgatási intézmények . . . . 106 34 140 5. rendészeti intézmények . . . . 28(5 25 311 6. egyéb közintézmény 90 25 115 565 = 42% 1360 - 100% A fenti foglalkozási kategóriában dolgozók közel 50" 0-a a város területén túlmenő vonzású intézményekben tevékenykedik. Már ebből is következtethetjük, hogy a járási székhely áthelyezése folytán sem semmisültek meg Esztergomnak a környező településekkel való századokon át szőtt igazgatási, kulturális kapcsolatai. Gyakran emlegetik Esztergom iskolaváros jellegét. Valóban nem minden alap nélküli ez a jellemzés. Középiskoláit túlnyomó többségben a közeli és távolabbi falvak, városok gyermekei töltik meg. A helybeli lakosság gyermekei az összes középiskolás tanulóknak csupán egy töredékét, 22,5%-át képezik. Leginkább helyi jellegű még a fiú- és leánygimnázium, bár a tanulók kétharmada itt is városon kívüli lakos. A ferencrendi szerzetesek gimnáziumában és a gépipari technikumban az ország különböző pontjáról érkező tanulókat oktatják. Van azonban a városnak egy jól kirajzolódó iskola vonzásköre (31. kép). Ez a vonzás legintenzívebben a város körüli 15 — 20 km-es sugarú övezetben érvényesül. A tatai járásból, főként Tatabányáról ide, Esztergomba beiskolázottak nagy száma a gépipari technikum szakosításának, s nem speciális vonzásnak a következménye. 133