Esztergom Évlapjai 1960

Letlrich Edit: Esztergom néhány időszerű funkcionális problémája

ESZTERGOM NÉHÁNY IDŐSZERŰ FUNKCIONÁLIS PROBLÉMÁJA A városokat sokféle kapcsolat fűzi össze a környező településekkel. Ezeknek a kapcsolatoknak a vizsgálata nélkülözhetetlen a tervszerű, tudatos városfejlesztéshez. Szocialista országépítésünk városfejlesztési programjának fontos része a kisvárosok tervszerű segítése. Nem egy, fejlődésében korábban megrekedt vagy éppen visszafejlődő kisváros élete kap igy új lendületet és válik környezete gyarapodó központjává. E program keretén belül gazdagodik majd tovább Esztergom is, jelentős új ipari létesítményekkel. Ma azonban még sok nehézséggel küzd e város, hogy lakóinak, a maga területén, megélhetést biztosíthasson, s hogy környezetének valóban gazdasági és társadalmi centrumává váljék. E problémák köréből kíván ez a cikk egy-két jellemző vonást felvázolni. 1. AZ ESZTERGOM—DOROG—NYERGESÚJFALU KÖRZETBEN KIBONTAKOZÓ KOMPLEX IPARVIDÉK A dorogi járás falvait bejárva, lépten-nyomon gyorsütemű fejlődés tanúi vagyunk. Országunk egyik szépen fejlődő komplex iparvidéke alakul itt, a szemünk előtt. Még egy negyedszázaddal ezelőtt is csaknem kizárólag a karsztvízveszélyes, de jó minőségű barnaszenet adó bányái adtak e vidéknek gazdasági fontosságot. Csekély mértékű építőanyagipar szerénykedett a szénbányászat mellett, és a napi szükségletek kielégítésére termelő kisiparosok szegényes műhelyei egészítették ki a vidék iparának képét. Csolnok, Dorog, Tokod bányászfalvain kívül a többi településben — Esztergom várost is beleértve 1— egész csekély volt az iparban foglalkoztatottak aránya. A néhány falura kiterjedő bányavidéket széles mezőgazdasági öv vette körül. Ennek lakossága csak szűkösen élt meg a — bányászat folytán egyre csökkenő kiterjedésű, egyébként is gyenge talajú — szántóföldeken. A Pilis erdőségei sem sok kereseti forrást nyújtottak. Mit mutat a mai kép? Nemcsak egysíkú fejlődést — a bányászat nagyméretű kiszélesedését — hanem ami ennél is értékesebb a jövő szempontjából: új, fontos iparágak megjelenését, s rohamléptekkel való előrehaladását. A területre jellemző iparágakban foglalkoztatottak 1930. évi és 1955. évi létszámának összehasonlítása jól rávilágít a vidék ipari fejlődésének méretére: 121