Esztergom Évlapjai 1938
Dr. Balogh Albin: Esztergom Szent István korában
Esztergom Szent István korában. 53 felelő lakásra is szüksége volt. Elődeinek sátra nem lehetett méltó környezet s ezért állandó kőházat építtetett magának. Palotája, amennyiben palotának mondhatjuk, kétségtelenül a várhegyen állott. A várhegyen határozottan megállapíthatók egyes római eredetű épületmaradványok. Ezek ugyan nem a római castellumból maradtak ránk, mert a castellum kimutathatóan nem a víz nélkül szűkölködő várhegyen, hanem a síkon épült, a Duna közelében, mint erre alább rátérünk. Ellenben igenis állhatott a várhegyen valamely római szentély, hiszen a város Capitoliuma számára nem találhattak kedvezőbb fekvésű helyet. Támogatja ezt a föltevést Szent Adalbert életrajzának adata is, mely szerint a buzgó püspök itt egy pogány női istenség szobrát égette el, amelyhez sok nép szokott összegyülekezni, tehát a várhegynek a magyar pogány korban is volt vallási jelentősége. Egyébként a római építmények jellegét az eddigi adatokból nehéz lenne megállapítani, az viszont kétségtelen, hogy a várhegy aljában lévő kelta-római település a várhegyen, különösen a kettős településsel szomszédos északi oldalon hagyott hátra épületeket, melyek azonban a népvándorlás viharai között elpusztultak, úgyhogy folytonosság a római és a magyar település között semmiképpen sem állapítható meg. Géza fejedelem tehát fölhasználhatott római alapfalakat, de fejedelmi lakását neki magának kellett építeni. Lepold prelátus úr akadémiai székfoglalójában foglalkozott azzal a kérdéssel, hol született Szent István és a hagyományok, az okleveles adatok alapján megállapította, hogy abban az emeletes épületben, mely a várhegy északkeleti sarkán állott. Ennek közvetlen szomszédságában emelkedett egy kis templom Szent István vértanú tiszteletére. E templomot bizonyára szintén Géza építtette valószínűleg mindjárt a térítés kezdetén. Erre mutat a patrónus szentnek a passaui egyház védőszentjével való egyezése. Máthes és utána mások hajlandók voltak ezt még Nagy Károly korából vagy élőbbről datálni, de egy teljesen félreértett sírleleten kívül semmi bizonyítékot nem tudnak fölhozni. Annyi ellenben kétségtelen, hogy a szentélyében eltemetett főpap csak katolikus lehetett. Szent István keresztelése minden bizonnyal ebben a kis templomban történt. Itt folyt le házasságkötésének a szertartása, nem lévén valószínű, hogy Regensburgban kötötte volna a házasságot; ebben a templomban ment végbe az első koronázás is. Szent István szülőházával egyetemben tehát valósággal nemzeti szentélynek tekinthetjük és a hagyomány már az Árpádkorban is annak tekintette. Sajnos, 1821-ben a mostani székesegyház építkezései számára végzett talajegyengetési műveleteknek, vagy inkább a mérnökök túlbuzgóságának mindkettő áldozatul esett, jóllehet Rudnay hercegprímás a lerombolást határozottan ellenezte és valósággal könnyekre fakadt, mikor sürgetésüknek kénytelen volt engedni. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a Szent István vértanú tiszteletére szentelt templom a lerombolás idején már nem eredeti alakjában állott. A kétségtelenül román-stílusú templomot ugyanis Kanizsai János érsek (1387—1421) csúcsíves stílusban egészen átépítette, úgyhogy a Máthes munkájából ismert alaprajz nem Géza fejedelem,
