Esztergom Évlapjai 1938
Dr. Balogh Albin: Esztergom Szent István korában
Esztergom Szent István koréban. 51 EsEteegom Szent István kocában. Irta : Dr. Balogh Albin. Aki Esztergom történetével foglalkozik, csak arra a végső következtetésre juthat, hogy Esztergom fényes történelmi szerepét, kulturális és nemzeti jelentőségét Szent Istvánnak köszöni. A Szentkirály messze tekintő szeme ismerte föl Esztergom kedvező földrajzi fekvését, az ő országrendező bölcsesége jelölte ki szerepét a nemzet életében és így történt, hogy úgyszólván mindaz, ami Esztergomot mint emberi létesítmény naggyá tette, a Szentkirályban tiszteli alapítóját. Vegyük először az úthálózatot, mely Esztergomot a természeti fekvés kedvező adottságai következtében központtá tette. Ez már a rómaiak idején és közreműködésével kialakult, de akkor még inkább csak átmenő forgalom számára. Itt találkoznak ugyanis a Garam és Ipoly völgyéből a Dunán átvezető utak a dunamenti brigetiói úttal, hogy a vörösvári horpadáson át Aquincum és a Nagyalföld felé haladjanak tovább. Elősegítette ezt a fejlődést az a körülmény is, hogy a Garam és Ipoly vidékén lakott a cotinusok kelta és az osusok pannon törzse, mely utóbbi egy nyelvet beszélt a budavidéki eraviscusokkal. A Felvidékkel való római kapcsolatok pedig ékes bizonyítéka a bényi római castellum, azon a helyen, ahol ma ráépítve a bényi románstílusú, egyébként az esztergomi III. Béla-kori építkezésekkel sok rokonságot mutató templom és baptisterium áll. A Felvidékről, nevezetesen a Vág völgye felől erre tartó forgalmat a későbben zsidódi révnek nevezett útvonal kapcsolta be az Aquincum—solvai útba az ingoványos talajon ma is meglévő, bár nem használt híd segítségével. A Garam felől az egész középkoron át nagy volt a forgalom, az Ipoly torkolatánál fekvő szobi nagy kelta teleptől pedig a basarci, ma Basaharcnak nevezett ugyancsak kikötőjellegű településhez volt és ma is átkelőhely. Esztergom Solva néven mint kelta-római jellegű település a várhegyet és közvetlen környékét szállotta meg, úgyhogy jelentőségét és közlekedési szempontból való fontosságát a neve mellé tett mansio, szállás, állomás-szó már akkor hangsúlyozta. Ha ehhez hozzávesszük a Duna mellett való fekvés fontosságát nevezetesen abban a vonatkozásban, hogy a Kisalföldről s egyáltalán Nyugat felől Kelet felé haladó forgalom a hegyek miatt alig kerülheti el: még inkább előtérbe kerül Esztergom közlekedési szempontból való nagy fontossága, bár ezt a római uralom korában 4*
