Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Erdélyi László: A magyar Szentkorona jelentősége

45 Dr. Erdélyi László magáról a pozsonyi és az előző évi diadalokkal. De hamar létrejött a valóságos kibékülés, amikor András király sikeresen megkérte kis fia Salamon részére feleségül az imént elhunyt III. Henrik császár leányát, Juditot, s e végből a kis magyar trónörököst atyja mint ifjabb királyt megkoronáztatta. Vagy ezen koronázásra, vagy valószínűbben előbb a keleti szakadáshoz való magyar csatlakozás elősegítésére érkezett Magyarországba az első görög nyilt korona. A második nyilt korona szintén hasonló céllal jött az országba I. Gyésza magyar király udvarába. Ezen derék, igazságos, a görög hadifoglyok iránt is emberséges király elvesztette első feleségét, Kálmán es Al mos királyi hercegek horvát királyi vérből való anyját, a horvát királyság örökösét, s új feleséget kínáltak és küldtek neki Konstantinápolyból s vele együtt szép nyilt koronát, amelyen rajta van Dukász Mihály császár és fia, meg Gyésza, Turkia hivő királya arcképe, meg a görög egyházban legtiszteltebb arkangyalok és mártírok zománcképe. Ebbe a koronába illeszttette bele III. Béla a Szilveszter-korona két harmad részét azután, hogy Komnen Mánuel görög császár harmadszor kísérelte meg a magyar királyságot megnyerni a keletrómai vallás és kultura körébe, sőt politikai befolyása alá is. De ez a törekvés egyszer sem sikerült, sőt visszafordult: a magyar király gyámkodott a keleti császárság felett. A Szent István-koronát éppen azon időtájt volt alkalomszerű belefoglalni szent ereklyeként a Dukasz-koronába, amikor Szent Lászlót a római pápa 1192 táján a szentek sorába iktatta. Az akkori nagy vallási és nemzeti felbuzdulás, a görög műveltségű Béla király ünnepélyes tisztelése a római pápaság mellett a legérthetőbbé teszi a római Szilveszter- s a görög Dukasz-féle korona egyesítését úgy, hogy ez legyen a keret, az ékes foglalat az egyedül szentistváni ereklyekorona számára. # * * Hogy mit jelentett a pápától kért és hozott korona, azt megítélhetjük abból, hogy Szent István koronakérő küldöttségével egyidejűleg Boleszláv lengyel herceg is küldött püspököt a pápához 1000-ben Kr. u. és ez évben a Pray-codex szerint és teljes hitelesen csakugyan megkoronázták az első magyar királyt, a lengyel herceg pedig nem kapott királyi koronát; s mikor 1025-ben, negyedszázaddal a koronakérés után a saját költségén készíttetett koronát s ezt a fejére tétette, még azon évben meghalt, s a németországi évkönyvbe bejegyezték, hogy Isten megbüntette őt az európai botrányért, mivel pápa és császár nélkül mert királyi koronát készíttetni és föltétetni. S oly szerencsés időben történt a magyar koronakérés, amikor ez nem jelenthetett sem pápai, sem német hűbériséget. Pápai hűbéresség még akkor nem volt, csak 1059-ben kezdődött déli Itáliában, amikor Guiscard Róbert gróf normannjai visszavették az afrikai móroktól Nápoly vidékét a többi déli tartományokkal együtt s ezt pápai jóváhagyással, tekintély alatt kívánták birni a keletrómai császárság igényével szemben, mely azt a földet egykor veszni hagyta s most újra szívesen birtokba vette volna. Szent István maga elutasít Magyarországon törvényeivel minden nagy és kis hűbériséget, nem is gondol pá-