Esztergom Évlapjai 1938
Dr. Erdélyi László: A magyar Szentkorona jelentősége
« A magyar Szentkorona jelentősége. f 43 A magyat? Szentkorona jelentősége. Irta : Dr. Erdélyi László. Mikor a történetíró már eléggé tájékozódott a valódi nagy történeti tények, mozgalmak, fordulatok részletadataiban, akkor áll elő az a feladata, hogy a törekvések és intézmények szelleme, lelke, jelentősége s összefüggései iránt is érdeklődjék. Emelkedjék föl a földről a magasságokba, s lásson a külső tények háta mögé is. Csak megfordítva nem szabad eljárni: először írni „szellemtörténetet", még mielőtt a valódi reális történet tényadataival tisztában volna az író. Szent István koráról és szent koronájáról most a kilencszázados ünnepi év alkalmával nagyon sokat írtunk kevés történeti adat alapján, amelyek közt időkülönbséget tenni s így a kötelesség több fokát megismerni nem kis dolog. A nagy Szent István Emlékkönyv után újat írni valóban nehéz, fölkérésre mégis megkísérlem a Szentkorona különleges nagy jelentőségének bemutatását minden eddig szerzett történeti benyomásaim alapján. Kimondom a tételt: A magyar Szentkorona összekapcsolja a magyar királyságot és országot Krisztus főapostolával és utódával, a menyországi örök boldogság kőszikla biztosításával, vagyis rövidebben szólva : a Szentkorona összeköti Magyarországot a Mennyországgal; másrészt a Szentkorona 1205-től kezdve birtokosa az összes magyar királyi javaknak s az ebből osztogatott főúri, nemesi, városi területeknek és jogoknak, kiváltságoknak; forrása, foglalata az egész magyar államélet alapjainak, alkotmánynak, vagyis röviden szólva: a magyar Szentkorona Magyarországnak a legigazibb jelvénye, Szent István király ereklyéje, mint a Szent Jobb, s nem egyszerű vagy ékes holt anyag, hanem az örökké élő megdicsőült Szent István király ittlétének ma is látható jele. Mikor ma a bíróság a Szentkorona nevében mond ki Ítéleteket, akkor voltaképen Szent István király nevében Ítélkezik. Lássuk már most e tételek részletes megvilágítását. Szent Pál apostol megírta a reálisan és jogszerűen gondolkodó rómaiaknak, hogy „Minden hatalom Istentől van". Ezeknek tehát Isten tervei, akarata, törvényei szerint kellene működniök. Világtörténeti tény, hogy az Úristen először Mózes hiteles történeti művében kezdi rendezni a földi hatalmakat Kr. e. 1400 körül. Akkor, sőt már Ábrahám idejében (2000 k.) kiválasztott Isten egy kicsi népet, hogy ennek történetében gyakorta megmondja szent férfiaknak, hogy a királyok Királya s a népek, nemzetek Ura minő állami és vallási életet akar s miképen itél és mondja ki büntetéseit, jutalmait, tanulságait. Mózes törvényei-
