Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Serédi Jusztinián: Szent István király eszméinek győzelme

II Dr. Serédi Jusztinién tos eszméje: a független keresztény magyar királyság diadalmaskodott nemcsak az életében, hanem azután is, és mert egyházi és állami vonatkozású alkotásai, mint egyházi és állami berendezkedésünk biztos fundamentumai, maradandóknak bizonyultak. Az államalkotás nehéz munkájában a Szentkirály első alapelve az volt, hogy Istenhez fordult, mert keresztény államot akart. A keresztény egyházak közül azonban nem a keleti, hanem a nyugati, római katolikus Egyházat választotta. Szent István nem akart autokefal magyar nemzeti egyházat, mert mint hívő ember tudta, hogy Krisztus az evangélium hirdetése végett nem egy, hanem minden nemzethez küldötte apostolait s minden nemzet számára alapította Egyházát; mint bölcs államférfiú pedig észrevette, hogy aki nemzeti egyházat akar, az eleve már lemond az egyetemesség minden előnyéről; észrevette, hogy a nemzeti egyház osztozik a nemzet sorsában: vele emelkedik és vele bukik, úgy, hogy éppen a nehéz időkben nem lehet a nemzet támasza. Pedig ő az egyháztól nemcsak lelkieket várt, hanem szellemi és erkölcsi támogatást is remélt nemzete számára. S ezeréves történelmünk valóban fényesen igazolta Szent István várakozását, mert Krisztus Egyháza századokon keresztül minden támogatást megadott a keleti és nyugati császárság beolvasztó törekvései, valamint a tatár és török veszedelem ellen, sőt megadott a közelmúltban is, amikor a szerencsétlen világháború után elsőnek ismerte el állami szuverénitásunkat, vagy amikor Szent Imre és Szent István évében az egész világot átfogó szellemi hatalmával mellénk állott és a budapesti Eucharisztikus Világkongreszszuson keresztül javunkra megváltoztatta a megtévesztett Európa közvéleményét, aminek eredménye országhatáraink békés revíziója volt. Szent István második elve más államoktól való függetlenségünk biztosítása volt. Mikor tehát a magyar katolicizmusnak Krisztus földi helytartójától való függését nemcsak elismerte, hanem akarta is: gondosan vigyázott, hogy más államok egyházi szervezeteitől és egyházfőitől független maradjon. Azért a pápa jóváhagyásával úgy állította fel minálunk az i sekségeket, püspökségeket, apátságokat, hogy azok minden ilyen külföldi