Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye

Szent István király születéshelye. 31 Még meggyőzőbb cáfolatot szolgáltattak a Műemlékek Országos Bizottságának vezetése alatt lefolyt ásatások. Eddig az ásatások a XVI. és XVII. században katonai erődítési szempontból felhordott föld eltávolítására korlátozódtak. Csak két helyen, a sziklás várfokon álló vártoronyban és a királyi kápolna alatt ástuk ki a XII. században talajmagosítás céljából feltöltött földet. E két helyen jutottunk el az alapfalakig és konstatálhattuk korábbi épületek elhagyott alapfalait. Más pontokon inkább próbákat tettünk, hogy a már fölfedezett ősibb alapfalak további vonulatát megfigyelhessük, ami több helyen sikerült is. A királyi várpalotának az udvari kápolnától délre fekvő része, vagyis az árpádházi királyoknak 1256-ig volt) magánlakosztályának Oszlopfő a sekrestyébe vezető ajtón. alaprajzán rögtön szembetűnik a hármas tagozódás, vagyis a déli sarkon a kct szobára szabott 13x17 méter méretű, szabálytalan négyszögű torony mint első tag, majd a tornyot a kápolnával összekötő 8 méter hosszú épületcsoport mint második tag — ebbe esik bele Szent István állítólagos szülőhelye — s végül az udvari kápolna mint harmadik tag. A torony falain belül régebbi épületnek elhagyott alapfalait találtuk. Ezek a falak 2 m magasak s 4x5 m négyszöget alkotnak. Majd megszakadnak, de északkeleti irányban a kápolna felé, majd azon túl ismét előtűnnek mint egy szobaszélességű régi palota alapfalai. Szent István idejére, a XI. századra vallanak. Inkább hosszúkásak, mint négyzetesek a faragott szegélykövei. A szikla legmagasabb csúcsára épültek. Mellettük a sziklaoldal erős lejtést mutat, amiért is a későbbi és szélesebb torony jóval mélyebben alapozott. Még in situ található az egyik ajtóküszöb, amely az eredeti padló szintjét mutatja alig egy méternyire az alap fölött. Tehát a Szent Istvánféle palota még alacsony földszintű s már a földszinten ablakokkal