Esztergom Évlapjai 1938
Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye
16 Lepold Antal fölsorolják a vár összes épületeit és a beneficiatus lakásáról mindkét alkalommal följegyzik, hogy a kaszárnya sarkában áll és a hagyomány szerint benne született Szent István király. Emeleti helyiség a beneficiátus-lakás, mert a leltár szerint „infra domum extat locus pro camera". Tehát az uradalmi tisztek a XVIII. század végén pontosan ismerték a régi hagyományt Szent István születéshelyéről. Ennek a hagyománynak most is látható emléke az a Szent István protomartir domborművű képével díszített emléktábla, amellyel az esztergomvári romok iránt nagy érdeklődéssel viseltető Görgey Márton kanonok a XVIII. század utolsó két évtizedében megjelölte a Szent István-templomot és amelyet Máthes, a romokból kiemelvén, megőrzött. Máthes azért nem meri a templom északi mellékkápolnáját Szent István születéshelyének mondani, mert helytelen föltevése szerint az emeletes mellékkápolna a templom északi kereszthajószárnya, s mint kezdettől a templom szerves része, nem lehetett lakás s nem lehet a király születéshelye. Pedig a kápolna a fejedelmi lakóházzal összeépült, s a szomszédos szobát, amelyben Szent István született, később oldalkápolnává alakították át. Miképpen függött össze a kápolnától északra álló két szoba a palota egyéb részeivel, arra a kérdésre csak puszta föltevésekkel tudnánk megfelelni. Géza idejében a római háztípus még elevenen hatott. Palotája valószínűleg központi elrendezésű volt és a kápolnával együtt egy belső kisebb udvart körülzáró négyszöget alkotott. Déli szárnya mellett terülhetett el a fallal kerített nagyobb udvar, s ebből az udvarából nyilt a kápolna főkapuja. Ebben az udvarban épült később a káptalanház, vagyis a monasterium sancti Adalberti és a curia praeposituralis. Az északi szárny keleti végén az első szobát oldalkápolnává tették, amikor a palota már az érsekek rezidenciája volt, akik a többi részt átépítették és egészen a nyugati várfalig meghosszabbították. Várnai Dezső építész az alapfalak útmutatása alapján megkísérelte Géza fejedelem palotája valószínű alakjának szemléltetését. Szent István is ebben a palotában lakott, amig az általa alapított érsekségnek nagyobb lakásra nem volt szüksége. Szent István király palotájának rekonstrukciós kísérlete.
