Esztergom Évlapjai 1938
Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye
10 Lepold Antal Az esztergomt főkáptalani magánlevéltár 1 a Szent István-káptalannak még egy vizitációját őrzi, amelyet eddig senki sem publikált. Dátuma nincs, de a szövegből megállapítható, hogy Garai Miklós nádorsága (1404 — 1434) és Kanizsay János prímássága idején (1387— 1418) kelt, tehát 1404 és 1418 közt. Elmondja a vizitáció, hogy a prépostsági és társaskáptalani egyház mindkét Szent István pártfogása alatt áll. ". . . sub titulo et vocabulo sanctorum utriusque Stephani prothomartiris videlicet et regis confessoris". Benne van Magyarország királyának, Szent Istvánnak születéshelye ....... in qua eciam gloriosus locus natalis ipsius sancti Stephani regis regni Hungáriáé apostoli et patroni consistit." Tehát a XIII., XIV. és XV. századból világosan beszélő közokirataink vannak, amelyek Szent István születéshelyét abszolút hitelességgel megállapítják. Tévedésről nem lehet szó, mert az esztergomi székesegyház kanonokjai Szent István király idejétől a XIII. sz.-ig, a testületekből kisarjadt szentistváni káptalan tagjai pedig a XIV. századtól a XVI. századig közös kolostori életben laktak a Szent Istvántemplom közvetlen közelében. Ezekben a testületekben a hagyomány megszakítás nélkül ment egyik nemzedékről a másikra. írott okmányok nélkül is fennmaradt volna a szent király születéshelyének emléke. Pedig — mint a ránkmaradt kevés okiratból látjuk — sokszor írásban is megörökítették az akkor általánosan ismert tényt. A gyakran megismétlődő kánoni látogatás jegyzőkönyveiben bizonyára ismételten átírták a kápolnának azt a dicsőségét, hogy benne keresztelték a szent királyt, s a mellékkápolnaként hozzácsatolt szobában volt Szent István születési helye. 1501. február 22-én Ferrarai Tamás Amadé esztergomi érseki helynök írásba foglalja néhai Gosztony András esztergomi szentistváni prépost (1484 — 1499) végrendeletét és annak végrehajtását. 2 Elmondja, hogy az esztergomi Szent István-templom szentélye mellett az északi oldalon Gosztony két mellékkápolnát építtetett, s azokat minden szükségessel fölszerelte. A felső kápolna titulusául Mária mennybevitelét, az alsónak Szent Katalint választotta. Mária mennybevitele — a magyar Nagyboldogasszony tisztelete szorosan összefüggött Szent István király tiszteletével, aki Nagyboldogasszony napján halt meg s halála előtt az országot Nagyboldogasszonynak fölajánlotta. Tehát Gosztony a felső kápolnával Szent István király tiszteletét akarta öregbíteni a templom mellett, amelynek egyik ősi kápolnájában — a király születéshelyén — már volt Szent István oltára. Elrendelte, hogy az általa alapított kápolnában Nagyboldogasszony és Szent István király ünnepnapjain ünnepélyes nagymisét kell celebrálni, az előnapokon pedig nagy vecsernyét tartani. Az alsó kápolna a szentisváni prépostok számára kriptahelyül szolgált. Ide temették Gosztony elődjét, Szántai Ambrust, aki a szentistváni kanonokok számát adományaival hatról nyolcra emelte, magát az alapító Gosztony Andrást és utódját, Garázda Pétert, akiknek sírköveit 1822-ben megtalálták s utóbb az új esztergomi szé1 Lad. 53. fasc. 1. nro. 8, 2 U. o. Lad. 53. fasc. 3. nro, 45
