Esztergom Évlapjai 1938
Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye
8 Lepold Antal sekrestyében már Sükösd és Bálint kanonokok alapítása előtt is volt oltár, mert csak a templom belsejéről beszél, és abban akkor még csak a főoltár állott. A XIII. század vége felé a káptalan közös kolostori élete véglegesen megszűnik. A székesegyházi káptalan tagjai kiköltöznek a várból és a várhegy keleti oldalán épített palotákba vonulnak. Megüresedett a claustrum vagy monasterium sancti Adalberti. Még a nagyprépost is elhagyta a claustrum mellett a régi préposti kúriát. Amit Fülöp érsek nem tudott megvalósítani, azt beteljesítette Kanizsay János prímás, aki 1391. december 16 án Esztergomban keltoklevelével megalapítja a Szent István-társaskáptalant. Ennek prépostja mindenkor a székesegyházi káptalannak egyik tagja, hat kanonokja pedig lehetőleg a nagykáptalan karkáplánjaiból választandó ki. A szentistváni prépost lakik ezentúl a préposti lakban, a hat kanonok a monasteriumban, ahol minden kanonoknak van egy szobája, azonkívül valamennyinek közös terme, konyhája és pincéje. Az alapítólevél szerint az alapításnak az a célja, hogy fényesebb legyen az istentisztelet s nagyobb dicsőség háramoljon a két Szent Istvánra azon a helyen, ahol a magyarok apostola — Szent István király — született és megkereszteltetett. Már négy évvel az alapítás után kánoni látogatást tartanak az új Szent István-káptalannál. 1395. augusztus 25-én kezdik s 1397-ben fejezik be. Arra az első kérdésre, ki alapította és milyen jogi természetű a templom, a kanonokok egyhangúlag felelik : „Dictam ecclesiam esse fundatam ante tempóra beati Regis Stephani scilicet per dominum Geyzam regem patrem eiusdem, qui construxit eciam castrum Strigoniense ..." A huszonkettedik kérdés így szól: „Utrum omnia et singula altaria dicte ecclesie, que cum uni existente in sacristia, et alio existente in capella, in qua natus fűit beatus rex Stephanus, sunt numero sex et omnia vasa et paramenta dicte ecclesie ad cultum divinum deputata sint consecrata et benedicta?" Igennel felelnek a kanonokok s megerősítik, hogy az az oltár is konszekrálva van, amely az oldalkápolnában áll, ahol Szent István király született. Tehát négy oltár volt a templomban, egy az oldalkápolnává átalakított szobában, ahol Szent István király született 1, és egy a sekrestyében, amelyhez a káptalanházból folyosó, a sekrestyéből pedig ajtó vezetett a templom szentélyébe. A sekrestye a templom déli oldalán az apszis mellett, az oldalkápolna pedig az északi oldalon a hajó nyugati végén állott, mint a templomhoz csatlakozó emeletes lakóház maradványa. Nem a földszinti szoba, hanem az emeleti szoba volt kápolna, s hozzá a templomból induló csigalépcső vezetett fel. Ez az emeletes épület tehát Géza fejedelem palotájának a maradványa, s az emeleti szobában született Szent István. Ismerjük a Szent István vértanú kápolnájának 1822 évi alaprajzát, amelyet Máthes János vett föl, aki a templom maradványait kiásatta, fölmérte és azután lebontotta. A sekrestyének már csak egyik csonka oldalfala volt megállapítható. De a templom, (I) az északnyugati oldalkápolna (d), valamint a XV. század utolsó évtizedében Gosztony András szentistváni prépost által épített két 1 Az alapítólevelet és az 1397. évi vizitációt kiadta Pór Antal: Az esztergomvárbeli Szent István első vértanúról nevezett prépostság története. Bpest, 1909.
