Esztergom Évlapjai 1938
Dr. lippay Lajos: Szent István jubileumi év Esztergomban
134 Dr. Lippay Lajos így nemcsak a városok, hanem az egész nemzet valláserkölcsös életet élhet. Mert amint az erkölcstelenség és hitetlenség megbuktatja a közületet és az egész nemzetet is, épúgy a valláserkölcsös élet félémé// és jövőt biztosít neki. Ennek megállapításakor vissza kell gondoln unk azokra a szomorú hónapokra, amikor a magyar nemzetről egy külföldi vezetőférfiú így nyilatkozott: „Ennyire sülyedtek? . . ." Akkor ezt a sülyedést a hitetlenségnek és az erkölcstelenségnek köszönhettük. Most, ebben az esztendőben nem egy külföldi férfiú, hanem Őszentsége a pápa állapította meg a magyar nemzetről, hogy a hitélet és erkölcs terén példát mutatott az egész világnak." Befejezésül a bíboros hercegprímás azzal a kéréssel fordult a városok vezetőihez, hogy hálaképen a magyar nemzet és a magyar városok atyja, Szent István iránt, fogadják meg és határozzák el, hogy a jövőben Szent István király szellemében magyar és keresztény polgárokat fognak nevelni, mert hiszen ezzel a városokon és a városi polgárságon keresztül a magyar nemzetet is magyarabbá és keresztényebbé fogják tenni, illetőleg ezt a népet magyarságában és kereszténységében így fogják megszilárdítani. A nagyszámú és előkelő közönség helyéről felállva percekig ünnepelte a bíboros hercegprímást magasan szárnyaló, gondolatokban gazdag beszéde után. A bíboros hercegprímásnak a magyar városok nevében Szendy Károly polgármester mondott hálás szavakkal köszönetet. * * * Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága szeptember 22-én tartott rendes közgyűlésén áldozott Szent István király emlékének. Az ünnepi beszédet dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia 1. tagja mondotta, amelyet történelmi vonatkozásainál fogva egész terjedelmében közlünk: „Kilencszázadik esztendőben Szent István halála után a jubileumi ünnepségek igen tekintélyes részét itt Esztergomban ülték meg. Május 31-én, a Szent Jobb Esztergomba látogatásakor az egész ország népe és a katolikus világ képviselői hódoltak e megdicsőült Szent Királynak. Augusztus 15-én Magyarország Főméltóságú Kormányzójával az élén a hivatalos Magyarország rólta le kegyeletét a Szent Király előtt az esztergomi királyi palota maradványai között. A Magyar Történelmi Társulat itt domborította ki az első Szent Király .történelmi nagyságát, A Jogászegylet bemutatta őt mint bölcs törvényhozót és igazságos birót, a városok szövetsége a magyar városok alapítóját tisztelte benne 1 a nevelők és oktatók különféle testületei a nevelő és kulturális hatá sait ismertették. Mikor Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága ünnepélyes közgyűlésen Szent István király jubileumát üli, egészen természetes, hogy elsősorban úgy emlékezik meg Szent Istvánról, mint vármegyénk alapítójáról. A vármegye dicsőséges Szent István királyunknak különleges magyar intézménye, a magyar jogi lángelmének előkelő terméke, amely eleinte mint királyi vármegye megteremtette a magyar nemzet egységét és a
