Esztergom Évlapjai 1938

Dr. lippay Lajos: Szent István jubileumi év Esztergomban

Szent István jubileumi év Esztergomban. 129 Díszülésünket Szent György napján tartjuk, annak a harcoló, küzdő szentnek ünnepén, aki a szent keresztségben Eminenciádnak védőszentje lett. Eminenciád akkor, amikor magas egyházi méltósá­gába beiktatták: „Non recuso laborem" jelmondatot választotta, de a védőszentje példájára és annak oltalma alatt a jelmondatot már régen, gyermekkora óta, tehát később szerényköntösű szerzetesi munkájában is már megvalósította, nem riadt vissza soha a munkától, a küzde­lemtől, amihez az Isten rendkívüli munkabírást és munkakedvet adott Eminenciádnak. A mi kívánságunk, hogy ez a munkabírása és munka­kedve soha sem fogyatkozzék meg és a Mindenható áldja meg Emi­nenciádat Istenért és hazáért önfeláldozóan teljesített munkájában." A bíboros hercegprímás a meghívást elfogadta és meleg szavak­kal üdvözölte a küldöttség tagjait. A Bencésgimnázium nagyterme a díszgyűlés alkalmával zsúfolá­sig megtelt hallgatósággal, amelynek nagy részét hat hatalmas Ibusz­autóbusz és rengeteg magánautó hozta a fővárosból. A díszülésen dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímáson kívül jelen voltak még dr. Mikecz Ödön igazságügyminiszter, dr. Töreky Géza, a Kúria elnöke, dr. Antal István államtitkár, dr. Lázár Andor és Pesthy Pál volt igazság­ügyminiszterek. A fővárost Karafiáth Jenő főpolgármester, a Pázmány Péter Tudományegyetemet pedig dr. Magyary Zoltán képviselték. Meg­jelentek továbbá a győri és szegedi ítélőtáblák, a szabadalmi bíróság, a közigazgatási bíróság, az ügyvédi és közjegyzői kamarák stb. kép­viselői, mondhatnánk, hogy a magyar jogásztársadalom minden számot­tevő tagja. Az esztergomiak közül jelen voltak dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester, vitéz báró Ungár Károly zászlóaljparancsnok, dr. Szemessy Ferenc, a járásbíróság veze­tője, továbbá dr. Fehér Gyula, nagyprépost, dr. Drahos János érseki ált. helytartó, dr. Csárszky István, dr. Lepold Antal, Jeszenszky Kál­mán prelátus-kanonokok, a helybeli ügyvédek, járásbirók és jogászok csaknem teljes számban. A díszülést dr. Osvald István, a Kúria elnökének beszéde nyi­totta meg, melyben a többi között a következőket mondotta: „Amikor ma az utunk Esztergom felé vezetett, mindenütt zöl­delő vetéseket láttunk. A zöldelő vetéseket ősi hagyomány szerint a holnapi napon szenteli meg az egyház, hogy a Mindenható az ember munkáját bőséges gyümölccsel áldja meg. Ezek a vetések azon a földön terülnek el, amelynek göröngyeit a magyar nép már ezer esz" tendeje műveli, és hogy ezt egy évezreden át művelhette és most is műveli, ezt annak köszöni, hogy a Mindenható a magyar népnek Szent Istvánt adta első királyának. Szent István a népét olyan szer­vezetbe foglalta és reánk ezzel olyan örökséget hagyott, amely a megdicsőülése után kilencszáz év múlva is fenntartja Európában a magyar nemzetet, rokonnemzetek nélkül, idegen és sokszor vele szem­ben ellenségesen érző nemzetek körében, és pedig a megpróbáltatások egész sorozata ellenére is. Szent István királyunk munkásságának jelentőségét a leg­különbözőbb szempontból mai tárgysorozatunk előadói ismertetik. En egészen röviden utalok Szent István királyunk dekrétumainak máso­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom