Esztergom Évlapjai 1938
Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja
100 Sinka Ferenc Pál Hanza, Hanca (Hanka, Johanna) amiből arra következtethetünk hogy Zsolt neje keresztény nő volt. 1 Magyarország területének a magyarok által történt birtokba vételét már e házasság révén is jogosnak mondhatjuk. IV. Esztergom vidékének régmúltja. Különösen hangzik, de úgy van, hogy Esztergom nevéből, de még inkább a vármegyének most is meglévő határaiból kétezeréves mult emlékei szólanak hozzánk. Esztergom város nevében az Istros (Duna) és Granua (Garam) nevei vannak meg; a vármegyének mai határai pedig azonosak a két ezer évvel ezelőtt itt lakott kelták, illetve ezer évvel ezelőtt itt volt szlávok lakóhelyeinek néptörzsi, kerületi határaival. Istros nevét Herodotos említi először. Azt írja róla, hogy a kelták által lakott területen ered és deltát képezve a Pontos Euxinosba (Fekete-tenger) ömlik. Strabó már azt is tudja róla, hogy az a hercynai sűrű erdőben (Fekete-erdő) ered, a felső folyását Danuviosnak, az alsót pedig Istrosnak hívják. Ez a név a thrák eredetű Ister, Hister folyónév görögös alakja, míg Danovios a keleti germán (gót) Donavia változata, melyből a német Donau, a szláv Dunaj és magyar Duna név keletkezett. Nem helytelen az a vélemény sem, hogy a Duna neve a honfoglalás előtti Dón folyam nevére is emlékeztet. Granua (Garam) nevet Marcus Áurélius római császár említi először a Kr. u. II. században. Germán eredetű szó (grana = fenyő), annyit jelenthet, mint fenyves-hegységben eredő folyó. Hessenben is van egy Grane nevű folyó: a németek azt már a XI. században Grana-nak, mai nap is Gran-nak hívják. De a magyar oklevelekben is előfordul a Grana, Garana, Grona és Grón (Hrón) folyó neve, melyekből a magyarosan hangzó Garam név lett. 2 Esztergom magyar neve, helyes értelmezéssel, a fent említett két folyónév összetételéből : Istergranum-ból keletkezett. Erre mutat a város középkori (1527) neve: „Yzteregom" és „Yztragom", amiből Esztergám és Esztergom lett. így olvassuk azt a Czuczor—Fogarasi magyar nyelvszótárában is. A Gran (Garam) folyó hajdanában csaknem a város átellenében (ma Holtgaram) ömlött az Istrosba, innét a város német neve Gran. Hasonlókép kapták a nevüket Regensburg (castra Regina) a Regen-folyó torkolatánál, Erlau, Melk, Krems, Tulln, Wien, hasonló folyók mellett. Raab (Győr) városa is a Raab (Arrhabo, Rába) folyó torkolalatánál fekszik. Istergranum névvel bizonyára a frankok idejében itt létezett püspökség székhelyét jelezték, mely név a magyar egyház megalakulása után a könnyebb hangzású Strigoniumra változott át. A Zobor-féle krónikás mesék közé tartozik az a vélemény, mintha 1 Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy Kerecseny János „Árpád fejedelem"-ről írt hőskölteményében Anni-nak nevezi Zsolt nejét. A bihari Maróthy-család leányát is Annának hivták. 2 Melich János: A honfoglaláskori Magyarország, Budapest, 1925, 8. és 136. 1'
