Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Hóman Bálint: A szentistváni állameszme jubileuma

A szentistvéni állameszme jubileuma. VII dalmárok, legitimisták és szabadkirályválasztók, konzervativek és liberálisok, az alkotmányosság és a tekintélyuralom hívei, mind egytől-egyig magukénak vallják s legnagyobb szubjektivitással értelmezik a szentistváni gondolatot, az egyetemes magyarság kilencszázéves szellemi örökségét. Mi első nagy királyunk lelkének és műveltségének elemzésé­vel, uralkodása közvetlen emlékeinek és időtálló alkotásainak vizsgálatával, a korszerű nemzetpolitikai kérdésekben elfoglalt álláspontjának megvilágításával igyekszünk egyénisége titkát, poli­tikája történeti jelentőségét, a szentistváni gondolat igaz értelmét megfejteni, hogy a magyar nemzet útját századokra kiszabó tör­téneti Szent István lehessen és legyen kalauzunk munkánkban és küzdelmeinkben. A nemzet belső egységét megteremtő, a nemzetállam közhatalmi szervezetét kiépítő, a keresztény gondo­latot és keresztény erkölcsöt meghonosító Szent Istvánhoz folya­modunk tanácsért, aki népét a nyugati kulturközösségbe beve­zette, nemzete függetlenségét biztosította, a Kárpátmedence népé­nek politikai és művelődési egységét megteremtette s evvel a magyarság biztonságos elhelyezkedésének és zavartalan belső fej­lődésének alapvető problémáját is megoldotta. Ahhoz a Szent Istvánhoz folyamodunk, aki nemzetmentő és országépítő munkás­ságával alapját vetetette a magyar ősművelődés elemeit nyugati elemekkel harmonikusan egybeolvasztó keresztény nemzeti műve­lődésünknek és életrehívta az ősi faji sajátosságait mindmáig híven őrző, de vérfelfrissítő nyugati keveredés nyomán új sajátossá­gokkal is gyarapodott európai magyar típusát. Ezt a Szent Istvánt hívjuk, ezt a Szent Istvánt követjük. Ennek a történeti Szent Istvánnak emlékét idézve nyitom meg a Magyar Történelmi Társulat ünnepi közgyűlsét a nagy király fővárosában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom