Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

2 Dr. Sinka István lását és az ősi pogány intézmények visszaállítását. Azért az Árpádtól örökölt régi fejedelmi várakat, köztük főleg Esztergom várát megerősítette és székhelyévé tette. A várak frank, szláv miniszteriális őreit pedig gyalog harcosokból lovasokká képeztette ki olyformán, mint Madarász Henrik tette ezt negyven évvel, egy nemzedék korral előbb, a merseburgi csata sikerének előkészítése és biztosítása érdekében. Esztergom volt harmadfél századon át az ország fővárosa, az Árpád-házi királyaink székhelye és kedvelt tartózkodási helye, bár Szent István Fehérvárt tette meg koronázási városnak. Tette ezt frank mintára azért, mert az akkori kor általános szokásának megfelelően az ország fejedelme, az egy Konstantinápolyt kivéve, sehol sem „székelt" egy helyen az ország egyházi főpapjával.

1 Szent István a koronázások céljára építette a fehérvári főtemplomot, mely egyúttal az Árpád-házi királyok temetkezési helyéül is szolgált. Jóllehet a királyokat koronázó Fehérvár élénk kereskedelmi forgalmával később jelentős várossá emelkedett, az ország Árpád-kori igazi székhelye mégis Esztergom volt. I. Szent István szülővárosa és székhelye. Az esztergomi várhegy déli részén az utóbbi években feltárt királyi palota és kápolna, az épségben maradt falfestményeivel és románstílű kapuzataival, a XII. század második felében, III. Béla király idejében épült. Azonban a királyi palotának ezen később hozzáépült vagy renovált déli részén kivül az épület tovább is terjedt észak felé a vár dunai oldalán, kb. százhetven méter hosszúságban, egészen az érseki palotáig, amely a XVIII. század végéig fennállott és csak a jelenlegi székesegyház építése előtt került lebontás alá." Hogy mikor kezdték e régebbi lakásokat a várban építeni, azt nem tudjuk ; tény azonban, hogy a magyarok beköltözése előtt is volt a várban egy kisebb keresztény templom és azzal kapcsolatos lakás, valószinűleg a frank uralom idejéből. A XIX. század elején a régi Szent István mártír templomának lebontása alkalmával, ugyanis, a romok alatt egy még régibb kápolna alapfalaira akadtak. A falak között kősírt találtak, melyben egy keresztény főpap hamvai nyugodtak. Mellette egy alig öt hüvelyk magas, ezüst kehelynek részei és két aranyozott, oldalán hierogliphákkal díszített kristálykarika feküdtek. Ilyen kristálykarikák a régebbi korban használatos egyenes (nem görbített) pásztorbotot díszítették.

3 Mindezek a maradványok a kápolna régebbi korára mutatnak. A frank uralom után a várban székelő szláv zsupánok bizonyára az ott kiépülve talált püspöki épületet foglalták le maguknak, ez szolgálhatott azután Gyésza magyar fejedelemnek is lakásul. Tévesnek keli tartanunk az 1397. évi Canonica Visitatio-ból származó azon 1 Marczali Henrik : A vezérek kora és királyság megalapítása. M. N. T. I. k., 270. 1. 2 Dr. Lepold Antal: Az esztergomi várhegyen folyó régészeti kutatások történeti vonatkozásai. Esztergom Évlapjai 1934., VII. évf. 34. 1. 3 Joannes Nep. Mathes : Veteris Arcis Strigoniensis descriptio. Slrigonii, 1827. 24-25. 1.