Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

Az esztergomi vár története. 61 tergomban szolgált és tőle sokat hallott, nem tud a földes bástya mélyében eltemetett épületekről semmit sem mesélni. 1543. és 1595. közt a törökök kijavították a malomtornyot (Veprech), amely az 1543. évi ostromnál sokat szenvedett. Mellette a régi keresztény templomot átalakították mecsetté és rá minarettet építettek. A mecseten át vezetett a Duna felé egy kapu, amely fölé homokkőtáblára Szolimán szultán emlékére föliratot alkalmaztak. Ez a tábla ma is megvan. A régi Szent László-plébániatemplom a vízivárosban dsámi lett minarettel. 1683 után a dsámit ismét keresztény plébánia-templommá lelték, de régi védőszentjét elfelejtették és a templomot Szent István első vértanú tiszteletére szentelték.

1 Most plébániaház. Török dsámi lett a székesegyház is, amelynek a nyugati oldala végén az előcsarnoknál álló tornyát használták müezzinek. 1595. után a székesegyházból már csak a Bakácskápolna állt. Erre 1605. után tették föl a félholdat. Két török fürdőt létesítettek a várfalakon belül. Egyet a malomtoronynál, a másikat a vízivárosi hosszú várfal déli végén a fürdőtoronynál. Ez utóbbival szemben volt a bég lakása. Az 1594. előtti időkből három fametszetet ismerünk, amelyek az esztergomi várat ábrázolják. Zsámboki János (J. Sambucus) Emblemata c. 1566-ban Antwerpenben a Plantin-nyomdában megjelent műve 240. lapján van egy 6x6 cm nagyságú metszet. Két 1543. évi német (talán nürnbergi) röpirat Esztergom ostromáról a vár metszetét is adja. Egyik a sziget felől, a másik a Szenttamás felől ábrázolja a várat. Mindkettőt közli Némethy Lajos.

2 Mind a három metszet sematikus várképet ad. Alig lehet rajtuk Esztergomot fölismerni, annál kevésbbé a vár részleteit. Az 1543. és 1594. közt Esztergomban járt útleírók közül a legbővebb leírást Reinhold von Lubenau adja, aki Rudolf császárnak Petz Bertalan nevű követét kisérte Konstantinápolyba, mint a követség orvosa, és 1587. február 18-án járt Esztergomban. Uti jegyzeteit a königsbergi egyetem adta ki 1912-ben.

3 Magyar fordításban közlöm a várról szóló följegyzéseit: „Először a várba vezettek minket, amely magas hegyen fekszik és két erős fallal van védve. (A felvonó hídon ment be.) Egyébként is megfelelően és pompásan épült vár volt. Most azonban pusztul minden s úgy fest, mintha az ellenség tegnap foglalta volna el és kifosztotta volna. Semmit sem építenek föl a törökök, ami egyszer tönkre ment. Valamikor a magyar érsek lakott benne s gyönyörű székháza volt, amiből még sok rész fennmaradt, mint majd látni fogjuk. Mindjárt a legbelsőbb épületbe mentünk. (A királyi palotának a Dunára néző hosszú részét kell érteni, amelyen most a karnagyi és karkápláni lakás s annak kertje van.) Magas kőlépcsőn mentünk föl s gyönyörű nagy terembe értünk, melyben száz asztal is 1 Esztergomi képt. levéltár. Jezerniczky-féle visitatio. 1701. 2 Némethy: i. m. 205. és 406. 11. 3 Beéhreibung der Reisen des Reinhold Lubenau. W. Sahm. Königsberg in Preussen. Kommissionsverlag von Ferd. Beyers Buchhandlung. (Thomas und Oppermann. I. Theil 72-76. 11.)