Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 43 Az esztergomi várnak és a királyi palotának IV. Béla király által az esztergomi egyház tulajdonába történt átengedése óta, Esztergomról csupán mint érseki városról beszélhetünk. A város ezen jellegének kidomborítására szolgált V. Istvánnak, közvetlenül az atyja halála után, „in monte Pestiensi" vagyis már Budavárában, 1270. május 13-án és 18-án kiadott két levele is. Ezek szerint a vámjövedelemből az esztergomi megyeispánnak és a vármegyének járó részt, boldog emlékű édesatyja lelke üdvére, örökös alamizsnaként a káptalannak adja, a vármegye örökös főispánjává pedig Fülöp érseket nevezi ki, hogy annak magas tekintélye a helyi hatóságok részéről is elismerve legyen. A javadalom átadásával, illetve az érseknek az ispáni székbe való beiktatásával Moyses nádort bízta meg. 1 Jóllehet Esztergomnak Árpádkori főváros és királyi székhely jellege a XIII. század közepétől kezdve véglegesen megszűnt, mégis az a körülmény, hogy az ország egyházfejedelme kezdettől fogva, századokon át továbbra is itt'székelt és itt székel ma is, minden időben kiváltságos helyet biztosított Esztergom számára, a magyar városok között. Most, amikor az Árpádházi királyok esztergomi palotájának feltárása a város legdicsőbb korszakára emlékeztet bennünket, nem tartottuk feleslegesnek, hogy oklevelek adataival is bizonyítsuk, miszerint Esztergom háromszáz éven keresztül nemcsak az ország első egyházi méltóságának, hanem az Árpádházi királyainknak is fő- és székvárosa volt. VI. Esztergom egyházi metropolis. Esztergomot az ország első érsekének székhelyéül — mint ismeretes — a magyar keresztény királyság megalapítója. Szent István jelölte ki. Ez időtől kezdve — a török megszállás idejét kivéve — az esztergomi érsekek állandóan Esztergomban laktak. Mégis kimondottan egyházi székhellyé Esztergom csak Imre, II. András és IV. Béla királyok idejében vált, akik nemcsak a királyi palotát, hanem az egész várat is — örök időkre — az esztergomi érsekeknek engedték át. Esztergom egyházi székhely jellegének elismerésére és kidomborítására vonatkozó királyi adományleveleket szükségesnek tartjuk teljes egészükben leközölni. 1 Knauz: Mon. I. 576. 1. — A beiktatási levél szó szerint a következő: „Nos Moyses palatínus, comes Supruniensis et Scybiniensis, significamus universis, presentes litteras inspecturis, quod cum dominus noster Stephanus, inclitus Rex Hungarie, comitalum Strigon. venerabili patri domino Phylippo, Archiepiscopo Strigon. et archiepiscopatui suo, tributum vero totum. pertinens ad eundem comitatum, Strigon. ecclesie Capitulo, fidelibus suis, pro remedio anime domini Belae, clare memorie Regis Hungarie, karissimi patris sui, dederit, contulerit, et tradiderit, ab eis iure perpetao irrevocabilter possidenda, et nobis preceperit, ut eosdem dominum Archiepiscopum et Capitulum suum in corporalem possessionem eorumdem comitatus et tributi introducere deberemus ; Nos iuxta mandatum eiusdem domini nostri Regis Stephani ipsos in possessionem huiusmodi, nullo contradicente, induximus pacifice et quiete. In cuius rei testimonium presentes nostras litteras dedimus, sigilli nostri munimine roboratas. Dátum in dominica proxima post quidenam apostolorum Phylippi et Jacob!, anno dominice incarnacionis M°. CC°. Septuagesimo. (Fejér: Cod. Dipl. V. Í. 21. 1.)