Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 37 A szerencsétlenül végződő Mohi csata után a mongol hadak kegyetlen pusztítást vittek végbe az országban, ami külföldön is nagy megdöbbenést keltett. A veszedelem nagyságára jellemző volt a bajor Niederaltaichi kolostor évkönyvében talált feljegyzés: „Ad Annum 1241. Magyarországot, mely háromszázötven évig fennállt, a tatárok ez évben megsemmisítették."' A tatárveszedelem a régi királyi székhelyt, Esztergomot sem kerülte el. A tatár had Pestnél kelt át a Duna jegén, először Óbudát égette fel, azután a sereg egyrésze, Kádán vezérlete alatt Esztergom ostromára indult, amelyet a lakosság árkokkal, falakkal és fatornyokkal erősített meg. A város (civitas) azonban nem birt ellentállni az ostromnak. A magyarokból, frankokból (francigene) és olaszokból (lombardi) álló gazdag lakosságát a tatárok leöldösték, és az egész várost teljesen felégették és elpusztították. A fellegvárat (castrum) azonban, amelyet a spanyol származású Simon ispán védett, a tatárok elfoglal ni nem tudták.

2 A tatárok kivonulása után IV. Béla nagy buzgalommal fogott az ország újjáépítéséhez. Azonban általános volt az aggódás és a félelem, hogy a tatárok még egyszer visszatérnek és a lakosságot ismét védtelenül találják. Az ellenség a várakat bevenni nem tudta. Ezért, minden eshetőségre készen, elrendelte IV. Béla a városok megerősítését és új várak építését, hogy azokban az ország népe védelmet találhasson. Több városnak és falunak autonomiát is adott és megnőtt a a számuk a szabad ispánságoknak is, bár ezzel a királyi várispánságokat gyengítette és a feudalizmust segítette elő.

3 Honvédelmi célok vezették IV. Bélát az új királyi székhely, Budavára megalapításában is, ahová a Duna balpartján fekvő Pestet helyezte át. A tatárjárás pusztításait átélt pestiek örömmel telepedtek fel a várba, a biztos védelmet nyújtó várfalak mögé, annál is inkább, mert a hegy alatt a magyar kor első századaiban keletkezett telepet szintén Pesthez számították és Pestnek is nevezték.

4 Fenn a várban csakhamar élénk községi élet fejlődött, mert hisz az új település lakossága azonos volt Pestével, amely már régebbi idő óta különféle szabadalmakat (szabad bíróválasztás, törvénykezés, vásárjog, vámmentesség, stb.) élvezett. Ezeket IV. Béla király újból megújította.

0 A várhegy végleges betelepítése 1250 körül történhetett meg, mert 1255-ben már kész és számos lakossal bíró várnak és városnak mondták,

6 amelynek már plébánia-temploma is volt. Magának a hegynek, illetve várnak a neve az okmányokban ez időtől hol Mons Pestiensis, hol Castrum Pestiense,

7 maga IV. Béla is, 1255ben pesti várnak nevezi.

8 Csak később, miután IV. Béla a külvárosok 1 Mon. Germ. Script. XVII. 394. 1. Pauler: Magyar nemzet története, II. 174. 1. 2 Rogerius : Carmen Mis. Cap. 38—40. 3 Dr. Erdélyi László: Praktikus magyar történelem. Szeged, 1931. 44 1. 4 Salamon Ferenc : Budapest története. 65. 1. 5 Fejér : Cod. Dipl. IV 1 326. 1. 6 Dedek Crescens Lajos : Pest-Pilis-Solt-Kiskún vm, története. (A várm. és városok monográfiája sorozatban.) I. kötet 208. 1. 7 Cod. Dipl. IV'2 310-312. 1. 8 Dr. Erdélyi László: Árpádkor Bp.. 1922. 220. 1.