Esztergom Évlapjai 1936
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom
20 Dr. Sinka István könnyen elfeledik. Méltó dolognak látszik tehát, hogy mindazt, amiben a törvényes felek megállapodtak, írással is támogassa és megerősítse, hogy így az írás ,és a hivatott férfiak tanúskodása révén, az sértetlenül fennmaradjon. Mindezt azért rendelte el Béla, „Magyarország méltóságos királya", hogy királyi felségét a jövőre nézve megkímélje attól, hogy az előtte tárgyalt és eldöntött ügyek közül bármelyik is érvényét veszítse. 1 A törvénykezés központosítását és a kancellária átszervezését az is szükségessé tette, hogy a király helyettese, a nádorispán, ez időben már mindinkább az ország kormányzásával van elfoglalva. II. István óta már neki is van állandó helyettese, a királyi udvarispán (comes curiae regis), aki eleinte gazdasági ügyekkel foglalkozott, de feladatai közé tartozott a törvénykezés is, sőt később teljesen birói tisztséggé alakult át. A kancellári tisztséget rendesen a fehérvári prépost viselte. Ilyen volt a fentebb említett Pál prépost is, aki később erdélyi püspök lett. III. Béla uralkodása alatt már mások is kerültek a kancellária élére. így Adorján budai prépost „is, akinek több évi működése alatt sokat fejlődött az intézmény. Ő állította ki azt az okmányt is, amelyben III. Béla király a leánya dajkájának családját jutalmazza meg és teszi szabaddá. 2 Ilyen belső ügyek elintézése is arra mutat, hogy a kancellária, amelynek személyzetéhez a királyi nótárius és az udvari káplán is tartoztak, a király székhelyén, tehát Esztergomban működött. Azon okmánnyal kapcsolatosan, amely III. Béla királynak Széna ispán háza udvarában történt törvénykezéséről szól, „Zénie palotának" eredetére és céljára is következtethetünk. A Zenie palota, mely az esztergomi piactéren, a Szent Lőrinc-templom közelében állott, nem lehetett más, mint az oklevélben említett Széna (Scena) ispán háza ; Széna (Scéna) ispán azonban az okmány kiállítása idején már nem élt. Neve, ugyanis, nincs a felsorolt várispánok nevei között (akkor már Csoba volt az esztergomi ispán), az csak a palotával összefüggésben van felemlítve. A név genitivus alakjából (domus Scene) maradhatott fenn egy kis elferdítéssel, a palacium „Zenie" elnevezés, mint ahogy Góré isoán nevét is fenntartotta az esztergomi határban egy dűlő neve- A Zenie-ház, a körülötte lévő királyi udvarnokok házaival együtt, nagy területet foglalt el. Az ispáni ház tulajdonképpen közcélokat szolgált; itt lakott és ítélkezett az esztergomi várispán, a raktáraiba hordták és tárolták a várispánságokból hozott terményeket. Az épület keletkezésének idejét Kálmán király korára vihetjük vissza, mert ő rendelte el, hogy az ország várispánjai a királyi jövedelmeket Esztergomba hozzák. Az épület rendeltetése mellett bizonyít a körülötte lakó királyi udvarnokok nagy száma is, akik 1184-ben, százados vezetése alatt, még egy tömegben éltek és a felügyelőjük Nána comes volt. 3 Hasonló célból építtetett Mánuel görög császár is 1 Fejér: Cod. Dipl. II. 198-199. I. 2 Wencel: Árpádkori Okmánytér. I. 78. 1. 3 „Quidam udvornicorum regis de suburbio Strigoniensi, Seraphim videlicet et Pancralius cenlurio. cum quibusdam suis subditis udvornicis, Nana comite suffragante" etc, (Knauz: Mon. 1. 129. I.)
