Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

lé Dr. Sinka István folyt testvérháborúban Mánuel már Bolgárfehérvárt (Belgrád) ostromolta, mikor belátta, hogy erőszakkal sohasem tudja fenhatóságát a magyar trón fölé kiterjeszteni. Ekkor fordult említett tervével a magyar királyi házhoz. Eufrozina anyakirályné és III. István elfogadták az ajánlatot és Béla herceg, Becse és Gergely ispánok társaságában, díszes kísérettel érkezett meg Konstantinápolyba, ahol őt a görög császár nagy örömmel fogadta. Néhány év múlva Béla már megkapta az „Alexiosz deszpotesz" (deszpota) címet és méltóságban a császár után következett, sőt Mánuel császár az 1166-ban tartott konstantinápolyi zsinaton, mint trónja utódját maga mellé ültette.

1 Mánuel görög császár uralkodása alatt, 1173-ban járt Görögországban Tudelai Benjámin utazó, aki gazdag és gyönyörű városnak említi Konstantinápolyt. A csodálat hangján ír a „világhírű Szent Szófia" székesegyházról, ahol a görög pátriárka székel, „kinek doktrínája a római pápáétól különbözik." A templom közelében volt egy „hippodrom"-nak nevezett hatalmas tér, ahol a különböző játékokat és viadalokat rendezték a görögök. Az ősi palotákon kívül, a tengerparton is építtetett Mánuel egy palotát, hová a birodalom minden részéből az évi adót hozták aranyban, bíbor- és skarlátöltönyökben. A görög nép, szerinte, ügyes kereskedő fajta, a tudományokat is kedveli, de él-hal az élvezetekért. Zsoldos csapataikat az általuk barbároknak nevezett népekből fogadják fel a turkomanok királya ellen, mivel a renyheség és az élvezetek folytán annyira elpuhultak, hogy a harcra teljesen képtelenek és inkább asszonyokhoz, mint férfiakhoz hasonlítanak.'

2 Mánuel császár valóban zsoldos hadsereggel küzdött a régi római birodalom megvalósításáért és a görög hatalom kiterjesztésért. Hatalmi törekvéseit mi sem jellemzi jobban, mint hogy magát a többi cimei mellett „Augustus... Dalmaticus, Ungaricus, Bosthnicus, Chrovaticus"-nak is nevezte.

3 Béla herceg csak huszonegy éves koráig tarthatta magát a görög császár utódának, mert amikor 1167-ben Mánuelnek Elek nevű fia született, az ő trónöröklése is megszűnt. Nem lett Béla felesége a császár Mária nevű leánya sem, mert Mánuel a nejének mostoha húgát, Chatilloni Ágnes antiochiai hercegnőt, magyar néven Annát, adta hozzá nőül. Két évig tartózkodott még Béla herceg a görög udvarban, amikor hire érkezett, hogy bátyja, III. István meghalt. Hivei eljöttek érte Konstantinápolyba, hogy hazavigyék és trónraültéssék. Egy évi küzdelmébe került III. Bélának, amíg megkoronáztathatta magát és ellenfeleinek róla terjesztett tévhitét eloszlathatta. Mert amikor megtudták, hogy Konstantinápolyból történt távozásakor a görög birodalom érdekeinek előmozdítására tett esküt, a magyar trón függetlenségét féltették tőle. De ő az egyházhoz való hűségéről azzal tett tanúságot, hogy III. Sándor pápát pártfogójául nyerte meg, Mánuel halála után (1180) pedig nem késett a Szerémséget és a dalmát városokat a magyar koronához visszacsatolni. De a görög rokonairól sem 1 Thallóczy Lajos : III. Béle és a magyar birodalom Franklin Társulat, 1900. 87. 1 2 Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkánfélszigeten. Bp' 1891. 33-35. 1. 3 Báró Forster Gyula: III. Béla király emlékezete. Bp. 1900. 73. 1.