Esztergom Évlapjai 1936
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom
Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 21 A francia király kíséretében volt Odo de Diogilo apát, aki leirta a keresztes hadjáratot. 1 Művében Esztergomról így emlékezik meg: „A Duna keresztül folyik a birodalmon és sok tartomány gazdaságát viszik rajta hajón Esztrigim városába." VII. Lajos 1147-ben indította el a keresztes hadait. A hetvenezer emberből álló sereg egyrésze Regensburgban hajóra szállt és az év közepe táján kötöttek ki a hajók Esztergom átellenében. Gyécsa követeket és ajándékokat küldött a francia királyhoz és kérette, hogy jönne át hozzá, amit az sok püspökkel és az egész kíséretével meg is tett. A két uralkodó találkozása a legszívélyesebb volt. VII. Lajos több napot töltött a várpalotában, ahol éppen azokban a napokban született Eufrozina királynénak fiúgyermeke (III. István), akinek a francia király keresztapja lett. 2 A két uralkodó szövetséget kötött egymással és a jóviszony továbbra is fennmaradt közöttük. Amidőn III. Sándor pápának III. Viktor személyében ellenfele támadt, II. Gyécsa király levélben buzdította szövetségesét, VII. Lajos francia királyt, hogy az igazi pápa mellett foglaljon állást. „Mert én — írja levelében —, aki Istentől félek, de embertől nem, Sándort, kit az egész egyház és királyi felségednek tekintélye elismertek, szintén elismerem és tőle elszakadni nerti akarok." " Az egyház iránt érzett nagy tisztelete késztette II. Gyécsát arra is, hogy 1157-ben kiállított oklevélben átengedje a Nána és Kakath (Párkány), a két Esztergommal szemben lévő helységben szedett sóvám jövedelmét az esztergomi Szent Adalbertről nevezett egyháznak. 4 Az esztergomi káptalannál őrzött előbbi okmányadatunk a királynak Esztergomban lévő lakóhelye mellett is bizonyít. E mellett tanúskodik IV. István király által 1163. januárjában kiállított ama adománylevél is, melyben a zágrábi egyháznak ajándékozza Dumbro földjét. Ezt az oklevelet ugyanis, Tamás, az esztergomi királyi kápolna mestere állította ki, aki már állásánál fogva is, a király nótáriusa vagy vicekancellárja lehetett. így vélekedik erről Katona István is. 5 Gyászos esemény történt 1173. március 4-én Esztergomban. III. István magyar király éppen akkor halt meg váratlanul, amikor Welf (Oroszlán) Henrik szász herceg és Henrik osztrák herceg, István sógora, érkeztek a keresztes hadaikkal Esztergom alá. A megdöbbenés általános volt a városban, azt sem tudták, mit tegyenek ; Bánffy Lukács, az akkori érsek, a király temetésével volt elfoglalva. Az ő tanácsára úgy határoztak az ország nagyjai, hogy Florentinus követ vezesse tovább is a keresztes hadakat, aki már Mosonnál csatlakozott a sereghez és kalauzolta őket Esztergomig. 0 III. Istvánt Esztergomban, 1 De Ludovici VII. Francorum regis profectione in orientem. II. K. 22—24. 1. 2 Marczali Henrik: Magyarország története az Árpádok korában. (M. N. T. II. 282. 1.) 3 Fejér: Cod. Dipl. II. 163. 1 4 Az okmánylevél eredetije az esztergomi káptalani levéltárban van. II. Gyécsa ólompecsétjével ellátva, „Sigillum Geise Regis" felírással. (Knauz : Mon. 1. 110. I.) 5 „Stephanus IV. Rex privilégium pro parte Ecclesiae Zagrabiensis super terra et sylva Dumbro edit, praesentibus . . . et Thoma, Magistro Capellae Strigonii, hoc privilégium factum est. (Katona: Hist. Crit. IV. 42 I., Knauz: Mon. I. 117. 1.) 6 Stephanus III Rex eadem nocte. qua Henricus Leo Saxoniae dux in Palaestinam iturus, Strigorxium appulit, ibidem morte repentina extingvitur . . . ac per Lucám Archiepicopum Strigon. sepelitur. (Knauz : Mon. I. 121. 1.)