Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Katona István történetíró esztergomi emlékei

Katona István történetíró esztergomi emlékei. 7 műveit, melyekről Katona István életrajzában városunk fia, Hauer Ferenc S. J. már korábban igen részletesen és kimerítően irt,

1 hanem áttérek esztergomi tartózkodása közvetlen emlékeinek ismeretésére. Ránknézve felette becses az a kéziratban fennmaradt művecske, amelyet Esztergomról „Analecta de Strigonio" cím alatt írt meg és nyújtott át 1786-ban mély tisztelete jeléül magas pártfogójának, Batthyányi József gróf bíbornok-hercegprímásnak. Az érseki levéltárban őrzött kézirat

2 huszonnégy fejezetbe foglalva tartalmazza mindazt, amit Katona az esztergomi érsekségre, káptalanra, székesegyházra és várra vonatkozólag nevezeteset tudott, gondosan kiválasztva a történelmi eseményeket és bőven idézve forrásait is, melyekből hiteles adatait meríti. Nem lesz érdektelen, ha a művecske egyes fejezeteit is röviden ismertetem, tekintettel azon írókra, akik Esztergom történetével akarnak foglalkozni. Az I. fejezetben Esztergom nevéről értekezik és ezt az Ister és Gran folyók neveinek összefoglalásából származtatja, ellentétben Kollárral, aki szerint az a szláv Ostrigom vagy Ostrihom szóból ered, mely hegyormot jelent. A város keletkezését Katona nem ismeri; de bizonyosra veszi, hogy Géza fejedelem itt székelt és a várban palotája volt, mert Hartvik püspök tanúsága szerint Szent István ott született. A II. fejezetben Szent Istvánnak Esztergomban történt születését, megkereszteltetését és koronáztatását tárgyalja, a III.-ban pedig bizonyítékokat hoz fel a Szent Adalbert tiszteletére szentelt templom építése mellett. A IV. fejezetben azon figyelemreméltó eseményről szól, amikor Kálmán király idejében, 1099-ben, Szerafin érsek a prágai Heriment Esztergomban püspökké szentelte. Az V. fejezetben III. István királynak 1173-ban Esztergomban történt váratlan elhalálozása körülményeiről és eltemettetéséről, és a Vl.-ban a szentéletű Bánffy Lukács érsek boldoggáavatási pőrének elővizsgálatáról szól. Hosszabban ismerteti a VII. fejezetben a Jób érsek által megújított székesegyházat s bővebben ír annak „Szép kapujá"-ról és latin feliratairól. A VIII. fejezetben pedig ama szokást említi fel, hogy az esztergomi székesegyáz a koronázások alkalmával rendesen értékes ajándékot szokott kapni a királytól. A IX. fejezetben azt jegyzi fel, hogy Imre király 1198-ban a várban lévő palotáját örök időkre az esztergomi érseknek ajándékozta, a X.-ben pedig arról ír, hogy az itt székelő királyok között III. Béla tartózkodott legtöbbet Esztergomban. 1 Hauer Ferenc S. J.: „Katona István emlékezete." Megjelent a kalocsai főgim nézium 1910—11. évi értesítőjében és külön lenyomatban; Kalocsa, 1911. 2 Hercegprímás! levéltár J. No 195.