Esztergom Évlapjai 1934

RÖVID KÖZLEMÉNYEK - Kerényi Rezső: Azalok lakóhelyei

57 Rövid közlemények. laktak. Azonban nemcsak itt lakhattak, mert azok az előkerült katonai oklevelek, amelyeket az azaltörzsből származó katonák kaptak, jóval keletebbre kerültek napfényre. A katonai diplomák közül megtalált mind a háromnak Ászár, Ószőny (Komárom vm.) és Öskü (Ve,szprém vm.) község a lelőhelye. Az Itinerarium Antonini említ Brigetio (Ószőny) és Crumerum (Nyergesújfalu) között Azao nevű helységet, amelynek eredeti alakja Hampel József szerint Azaliorum vagy Azalum, tehát az azalok egyik helységének lehet tekinteni. Ide nincs messze Esztergom, ahová az azalok területe kiterjeszkedett, mert Ptolemaeus leírása alapján ezek Felső-Pannoniában laktak, amikor még Brigetio ehhez a tartományhoz tartozott, amelynek határa a Kr. u. II. században anynyira keleten húzódott, hogy Esztergom vidékével együtt Felső-Pannoniába esett bele. Esztergom határában talált Solva sírtáblája érinti Esztergom nevét és fontosságát. Ennek a régi neve nem Salva, sem Solve, hanem Solva. Jucundus azal tözsfőnök leányát, Solvát, székhelyéről nevezte el, amikor a civi'as önkormányzattal rendelkezett, mert máskép kelta létére nem viselhetett volna ilyen magas állást. Trajanus császár osztotta Pannoniát két részre, amikor biztosította a civitasok önkormányzatát, miután az idegenek már megbízhatókká váltak. Minden bizonnyal Solván túl keletre terjedt a civitas. Semmi esetre sem lehetett Solva, mint a civitas központja, a határon. Pannoniában a légiók határhelyeitől, Aquincumtól ésBrigetiotól kezdődött az utak hosszúságának mérföldköves jelzése és egészen a két tartomány, Alsó- és Felső-Pannonia, határáig tartott. Sőt amikor Kr. u. a II. században Brigetiot Alsó-Pannoniához csatolták, megmaradtak Aquincumot és Brigetiot összekötő út távolságjelzései azzal a helymeghatározási különbséggel, hogy Brigetiotól az azalok földjének határáig tartott, Aquincumtól kezdve pedig az eraviskok civitásával együtt végződött. Ez a határ a két civitas : az eraviskusok és az azalusok között ugyanaz, amely a II. században Felső-Pannonia és Alsó-Pannonia között húzódott. A Dunánál Pilismaróttói keletre kezdődött és Csévnél metszette Aquincum és Brigetio útját- Az azalok és eraviskok határának is itt kellett találkozni- Kr. u. a III- században a két tartomány (Alsó- és Felső-Pannonia) határa megváltozott, de az azal és eravisk határ a régi maradt, s az lett az irányadó akkor is, amikor Diocletianus Alsó-Pannonia északi részéből Valéria tartományt szervezett, amely nyugat felé nem terjeszkedhetett tovább az eraviskok földjénél. Dr. Kuzsinszky Bálint: „Solva" cimű értekezése nyomán. (Emlékkönyv dr. gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére, születésének negyedszázados évfordulóján, 107. laptól 119. lapig.) K. R.