Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai (Befejező közlemény)

Esztergom vára és ostromai. 27 A karlovici béke (1699) után a legtöbb vár elvesztette addigi jelentőségét ; egyeseket felhagytak, a többivel sem sokat törődtek. így volt az esztergomi várral is, amelynek feljavítására csak 1705-ben, Kuklánder Ferenc várparancsnok idejében gondoltak, Weiller hadmérnökkari százados tervei szerint.

1 A vár megerősítését a Rákóczi-mozgalom tette szükségessé. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1706-ban jött tizennégyezer főnyi sereggel és negyven ostromágyúval Érsekújvárról Esztergom elfoglalására. A sereg egyrésze Karva és Nyergesújfalu között készült hidon július 27-én kelt át a Duna jobbfelére; másnap az már az esztergomi vár körülzárolásához fogott. A kurucok csakhamar elfoglalták a Szenttamás- és Szentgyörgyhegyeken lévő sáncokat. Egy különítmény a Szamárhegy oldalán helyezkedett el, hogy a Buda felől esetleg jövő támadást felfogják. Augusztus 6-án nagy erővel fogtak a vívóárkok ásásához, úgy hogy három napi munka és tüzelés után már az ostromhoz is hozzáfoghattak. Augusztus 11-én Roth ezredes, a Víziváros falán tört résen keresztül behatolva, az Alsóvárat elfoglalta. A felsővár keleti oldalán is nagy rés tátongott, de a vár ellen intézett rohamok sikertelenek voltak. A fejedelem most aknák ásatásával akarta a várat megadásra birni. A vár oldalában messze benyúló aknát készíttetett és azután felszólította Kuklándert a kapitulációra. Ez huszonnégyórai gondolkozási időt kért, mely idő alatt éjjel rajtaütéssel elfoglaltatta az aknát; a benne lévőket részint leölték, részint elfogták. Általános nagy roham az egész vár ellen volt erre a felelet. A kurucok az aknát visszafoglalták és robbantásra előkészítették. Augusztus 28-án a fejedelem újból megadásra szólította a várparancsnokot, aki húzta-halasztotta ugyan a dolgot, de segélyt már sehonnan sem remélvén, a várat, szabad elvonulás feltétele alatt, átadta. Esztergom várát kétezer kuruc szállta meg, parancsnoka Bonefous ezredes lett, a helyettese pedig Horváth Tamás. Mondják, hogy az esztergomi vár fokán volt felállítva az értéküket vesztett „Pro libertate" kuruc garasokból öntött ágyú, amelyen a következő felirat volt: „Numus eram patriae, nervus belli atque moneta. Nunc libertatis jura vindico, boans." (A haza vert garasai voltam, eszköze és pénze a háborúnak, most pedig a szabadság jogait követelem, mennydörögve.) Az esztergomi vár nem sokáig volt a kurucok birtokában. Starhemberg Guido gróf, a császári hadsereg vezére, szeptember 27-én ért a karvai sáncokhoz, amelyeket Chassant többnyire szökevény németekből álló katonákkal védett. Ezek az ellenség rohamánál fegyvereiket elhányták és a császáriakhoz pártoltak; az erődítményt Lóczy Endre már nem volt képes a hajdúival megvédeni. Chassant maga is fogságba esett, a várral együtt tíz ágyú és egy mozsár jutott a császáriak kezébe. Starhemberg gróf Nyergesújfalutól Esztergom alá vezette seregét. Bevárta, míg az ostromágyúi Komáromból megérkeznek, aztán meg1 Eredetije a bécsi hadilevéltérban (Térképosztály).