Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

44 Sinka Ferenc Pál Beigazolódott a vélemény, hogy Joachim céltudatosan nem vége­zett komoly munkát és kímélte hadseregét. Ferdinánd királyt a kudarc rendkívül bántotta. „Azt tartom, írja császári bátyjának, hogy soha ilyen szégyen és gyalázat nem érte a birodalmat, nem is szólva a kárról és veszélyről, mely következik." De ez nem elég. Elkövette azt a ballépést, hogy elfogatta Perényi Pétert azon váddal, hogy cimborált a törökkel. Serédi Gáspár beáru­lása alapján Joachim állította őt bűnbakul. Perényi Pétert Esztergom­ban Lascan Márton várparancsnok vetette rabságba és aranyláncától, drága mentéjétől is megfosztotta őt. Az elfogatásnak óriási visszaha­tása volt. A huszárok a hirét szitkozódva vitték el az ország minden részébe. A vád sohasem nyert beigazolást, Perényi mégis öt évig volt fogságban. Nem csoda, hogy emiatt a főurak mind elidegenedtek Fer­dinándtól. A visszahatás egyik eredménye volt az is, hogy az erdélyi ren­dek is teljesen elfordultak tőle. Minthogy Izabella királyné és fia lemon­dásukért Ferdinándtól kártalanítást nem remélhettek, Erdélyt János Zsigmonddal külön fejedelemséggé kiáltották ki, a töröknek hűbéradót szavaztak, a kormányzást Martinuzzira bízták, sőt a Gyulán 1543. év február 11-én tartott gyűlésen az ország keleti „részeit" is Erdélyhez kapcsolták. Szulejmán Pest és Buda német ostromáról értesülvén, új had­járat indítását határozta el, 1543. év április 23-án nagy sereggel jött Magyarországba. Martinuzzi figyelmeztetésére Ferdinánd király nem is késett mindent megtenni csapatok összevonására. A pápa Savelli János parancsnokkal 4000 embert küldött segítségül. A csapat augusztus 14-én ért Linzbe, majd Bécs mellett vesztegelt egy hónapig. Sem ennek, sem a többi csapatnak hasznát venni már nem lehetett, mert Szulej­mán azalatt megvívta Siklóst, Pécset és már július 26-án Budáról Esztergom elfoglalására indult. Lascan várkapitány már előre értesült arról, hogy Mohamed budai beglerbég a várat ostromolni fogja. A hírre a város tehetősebb lakosai elmenekültek, értékesebb holmijaikat magukkal vitték ; a többi a janicsárok prédájául esett. Sokan a várba mentek fel családostul. A királyi város ostromáról nincs feljegyzés. Jele, hogy azt ellenállás nélkül foglalta el a török. A vár a többszörös ostrom következtében meglehetősen rongált állapotban volt. Most új erődítmények (sáncok) készítésével iparkod­tak ellenállóbbá tenni. A vár parancsnoka már egy évtized óta Mar­tinus de Lazkano (mint a nevét maga írja) vagy máskép Liscan (vulgo Musica) spanyol volt, másodparancsnoka Salamanca Ferenc. A 2400 emberből álló várőrség többnyire olaszokból állott. Volt köztük 600 pápai katona is, akik sebesülten maradtak vissza a pesti ostromból. Az olaszok parancsnokai Nardoi Elek és Matrici Vince voltak. Az érseki hajdúknak és huszároknak Horváth Bertalan volt a parancsno­kuk. De a Perényi-eset óta ezek nem akartak a várban megmaradni. Horváth kiküldte őket Maros felé és a túlsó járásba kémszemlére, honnan többé vissza sem tértek. Maga a parancsnokuk sem maradt sokáig. A török már a vár körül táborozott, amikor sikerült neki az érsek által küldött 200 drb marhát felhajtania. Az érseki pincében volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom