Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

44 Sinka Ferenc Pál Beigazolódott a vélemény, hogy Joachim céltudatosan nem végezett komoly munkát és kímélte hadseregét. Ferdinánd királyt a kudarc rendkívül bántotta. „Azt tartom, írja császári bátyjának, hogy soha ilyen szégyen és gyalázat nem érte a birodalmat, nem is szólva a kárról és veszélyről, mely következik." De ez nem elég. Elkövette azt a ballépést, hogy elfogatta Perényi Pétert azon váddal, hogy cimborált a törökkel. Serédi Gáspár beárulása alapján Joachim állította őt bűnbakul. Perényi Pétert Esztergomban Lascan Márton várparancsnok vetette rabságba és aranyláncától, drága mentéjétől is megfosztotta őt. Az elfogatásnak óriási visszahatása volt. A huszárok a hirét szitkozódva vitték el az ország minden részébe. A vád sohasem nyert beigazolást, Perényi mégis öt évig volt fogságban. Nem csoda, hogy emiatt a főurak mind elidegenedtek Ferdinándtól. A visszahatás egyik eredménye volt az is, hogy az erdélyi rendek is teljesen elfordultak tőle. Minthogy Izabella királyné és fia lemondásukért Ferdinándtól kártalanítást nem remélhettek, Erdélyt János Zsigmonddal külön fejedelemséggé kiáltották ki, a töröknek hűbéradót szavaztak, a kormányzást Martinuzzira bízták, sőt a Gyulán 1543. év február 11-én tartott gyűlésen az ország keleti „részeit" is Erdélyhez kapcsolták. Szulejmán Pest és Buda német ostromáról értesülvén, új hadjárat indítását határozta el, 1543. év április 23-án nagy sereggel jött Magyarországba. Martinuzzi figyelmeztetésére Ferdinánd király nem is késett mindent megtenni csapatok összevonására. A pápa Savelli János parancsnokkal 4000 embert küldött segítségül. A csapat augusztus 14-én ért Linzbe, majd Bécs mellett vesztegelt egy hónapig. Sem ennek, sem a többi csapatnak hasznát venni már nem lehetett, mert Szulejmán azalatt megvívta Siklóst, Pécset és már július 26-án Budáról Esztergom elfoglalására indult. Lascan várkapitány már előre értesült arról, hogy Mohamed budai beglerbég a várat ostromolni fogja. A hírre a város tehetősebb lakosai elmenekültek, értékesebb holmijaikat magukkal vitték ; a többi a janicsárok prédájául esett. Sokan a várba mentek fel családostul. A királyi város ostromáról nincs feljegyzés. Jele, hogy azt ellenállás nélkül foglalta el a török. A vár a többszörös ostrom következtében meglehetősen rongált állapotban volt. Most új erődítmények (sáncok) készítésével iparkodtak ellenállóbbá tenni. A vár parancsnoka már egy évtized óta Martinus de Lazkano (mint a nevét maga írja) vagy máskép Liscan (vulgo Musica) spanyol volt, másodparancsnoka Salamanca Ferenc. A 2400 emberből álló várőrség többnyire olaszokból állott. Volt köztük 600 pápai katona is, akik sebesülten maradtak vissza a pesti ostromból. Az olaszok parancsnokai Nardoi Elek és Matrici Vince voltak. Az érseki hajdúknak és huszároknak Horváth Bertalan volt a parancsnokuk. De a Perényi-eset óta ezek nem akartak a várban megmaradni. Horváth kiküldte őket Maros felé és a túlsó járásba kémszemlére, honnan többé vissza sem tértek. Maga a parancsnokuk sem maradt sokáig. A török már a vár körül táborozott, amikor sikerült neki az érsek által küldött 200 drb marhát felhajtania. Az érseki pincében volt