Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

58 Sinka Ferenc Pál bajtársai, az aranyos sisakját tartó hadapródja is elesett, ő maga pedig lábán és jobbkezén sebesütt meg. A legválságosabb pillanatban rohant segélyére csapatával Pethő Gáspár, akivel együtt Dobó az ostromot visszaverte. A Földbástya azonban ekkor már annyira veszélyben forgott, hogy a török erőt vévén Füredy csoportján, a várfalra a félholdas zászlót is feltűzte. Bornemissza Gergely a Tömlöcbástyáról azonnal a veszélyeztetett helyre irányítja ágyúit, amelyekből szegekkel telt zacskókat és tűzgolyókat röpít az ellenségre. Közbevetik magukat a nők is: az ostromlókra forró olajat, szurkot öntenek, köveket gurítanak és tüzes üszköket dobálnak, — önfeláldozó küzdelmükkel Dobó Katica és az egri nők örökre bevésvén emléküket a magyarság szívébe. Legnagyobb veszély azonban a Bolyki-bástyánál volt, amelyre a törökök már nyolc zászlót is tűztek és Zoltay Istvánt a toronyban körülzárták. Ekkor kétfelől Fügedy és Pethő „Jézus" kiáltással törtek elő és elszántan harcolva űzték vissza a támadókat. Hasonlókép bánt el velük Mekcsey is az Ö-kapunál. Az iszonyatos ostromnak az alkony vetett véget, — a győzelem a magyaroké lett! Ferdinánd király a szorongatott Eger védelmére császári bátyjától kért segélyt. Móric szász herceg 11.000 emberrel útnak is indult, de csak Győrig jutott el és aztán érthetetlen módon visszavezette seregét Németországba. A király nagy örömmel értesült az egri diadalról. A hős védőknek nemességet és birtokokat adományozott, a védőrségnek az egész zsoldját kifizette- A nemzet öröme az országgyűlésen nyilvánult meg legjobban, amikor az, most elsőízben, hadisegélyt szavazott meg az elesettek özvegyeinek és árváinak. Oláh Miklós érsek is lerótta háláját a védőkkel szemben. Dobó István pedig kitüntetésből Erdély vajdájává neveztetett ki. Ferdinánd uralma Erdélyben nem sokáig tartott, 1556. június 14-én maga írt levelet Szulejmánnak, hogy kész azt Izabella királynénak, illetve János Zsigmondnak átengedni. Azon év szeptember havában Izabella már Kolozsvárra is költözött. A király a törökkel 1562-ben békét kötött. V. Károly halála után Ferdinánd elnyerte a német-római császárságot is, ami a Habsburgoknak továbbra is tulajdonukban maradtEz Magyarországnak csak hátrányéra volt, mert azontúl az uralkodók inkább a nagy birodalmi ábrándjaiknak, mint népeik jólétének éltek. Ferdinánd a Miksa fiát 1563. szeptember 8-án Pozsonyban magyar királlyá koronáztatta, amelynél a magyar főurak szokatlanul nagy számban jelentek meg. 1564. július 25-én halt meg, a nemzet nagy részvéte mellett. „Ez a jámbor fejedelem, írja róla Verancsics püspök, jámbor keresztény vala, szegényeknek és árváknak gyámolítója, igazságszerető, kegyes fejedelem, és a szegény magyar nemzetnek kegyelmes fejedelme és a keresztény régi hitnek oltalmazója vala."