Esztergom Évlapjai 1933
Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál
50 Sinka Ferenc Pál Gockerből (Párkány) Pozsony felé a tömeg gyalog tette meg az utat. Komárommegyében Ulama bég tatárjai törtek rájuk és több gyermeket elraboltak tőlük. Kifáradva és éhezve érkeztek meg Semptére, ahol a magyar lakosság megszánta őket, az asszonyokat és gyermekeket kocsikon vitték tovább Pozsonyba. A sebesült katonákkal a törökök már emberségesebben bántak. Hajókon vitték fel őket Komáromba és ott átadták Torniello Fülöp várparancsnoknak. Az áruló várkapitányok és tisztek is nála jelentkeztek. Valamennyijöket letartóztatták és vizsgálat indult meg ellenök. Lascan és Salamanca Pozsonyban kerültek hadbíróság elé. Stella János Márton jogtudor volt a védőjük. Az enyhítő körülmények tekintetbevétele mellett életüket megmentették és csak várfogságra Ítélték őket. Szulejmán szultán augusztus 10-én, összes pasái kíséretében, nagy pompával vonult fel táborából az esztergomi várba. Az olaszok által kifosztott főtemplomot dsámivá alakították át; a szultán ott tartott hálaadást. Ezt a diadalmi napot a törökök később is minden évben szentnapként ünnepelték meg. A szultán másnap főbb vezéreit: Mohamed, Achmed és Ibrahim pasákat gazdagon megjutalmazta. Azután kiadta a parancsot a vár és város katonai és közigazgatási berendezésére. „Uszturgun" a budai pasalikhoz tartozott, de külön szandsák (kerület) székhelye lett. Az első szandsákbég és várparancsnok Mohamed volt. Birává a budai kádi helyeztetett ide. Szulejmán még Esztergom alatt táborozott, amikor Visegrád ostromára egy sereget küldött ki. Kazsim bég azt sikeresen hajtotta végre. Az anatóliai hadtest Ibrahim pasával Budára és onnan Székesfehérvár ostromára küldetett, ő maga Tata elfoglalására indult. Hajóinak egy részét, Szinán agával Komáromba küldötte. Innen a keresztény flotta, egy hajó elvesztésével, tovább evezni kényszerült. A „világverő" szultán Esztergom alól augusztus 16-án távozott. IV. Az esztergomi érsek várai. — A magyar heroizmus példaképei: Losonczy István, Szondy György és Dobó István. Esztergom elvesztésének híre Bécsben, Prágában és Rómában egyaránt kínos meglepetést keltett. A törökök pár nappal előbbi kudarca után mindenki érthetetlennek tartotta a vár gyors átadását. Midőn azonban az onnan hazatérők elbeszéléséből a valót megtudták, a pápai követek, sőt a jobb érzésű olaszok is súlyos szavakkal ítélték el honfitársaik megvetendő viselkedését. Alii Boldizsár lovaskapitány is azt írja Ferdinánd királynak, hogy Esztergom után Fehérvár ostromára kerül a sor, éppen azért ennek megerősítésére van szükség, Kéri azonban a királyt, hogy ne küldjön oly megbízhatatlan bitang népet, minők az olaszok, nehogy miattuk az is oly sorsra jusson, mint Esztergom, ahol, ha több német katona lett volna, azt a török nem foglalja el.