Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

50 Sinka Ferenc Pál Gockerből (Párkány) Pozsony felé a tömeg gyalog tette meg az utat. Komárommegyében Ulama bég tatárjai törtek rájuk és több gyer­meket elraboltak tőlük. Kifáradva és éhezve érkeztek meg Semptére, ahol a magyar lakosság megszánta őket, az asszonyokat és gyerme­keket kocsikon vitték tovább Pozsonyba. A sebesült katonákkal a törökök már emberségesebben bántak. Hajókon vitték fel őket Komáromba és ott átadták Torniello Fülöp várparancsnoknak. Az áruló várkapitányok és tisztek is nála jelent­keztek. Valamennyijöket letartóztatták és vizsgálat indult meg ellenök. Lascan és Salamanca Pozsonyban kerültek hadbíróság elé. Stella János Márton jogtudor volt a védőjük. Az enyhítő körülmények tekin­tetbevétele mellett életüket megmentették és csak várfogságra Ítélték őket. Szulejmán szultán augusztus 10-én, összes pasái kíséretében, nagy pompával vonult fel táborából az esztergomi várba. Az olaszok által kifosztott főtemplomot dsámivá alakították át; a szultán ott tar­tott hálaadást. Ezt a diadalmi napot a törökök később is minden évben szentnapként ünnepelték meg. A szultán másnap főbb vezéreit: Mohamed, Achmed és Ibra­him pasákat gazdagon megjutalmazta. Azután kiadta a parancsot a vár és város katonai és közigazgatási berendezésére. „Uszturgun" a budai pasalikhoz tartozott, de külön szandsák (kerület) székhelye lett. Az első szandsákbég és várparancsnok Mohamed volt. Birává a budai kádi helyeztetett ide. Szulejmán még Esztergom alatt táborozott, amikor Visegrád ostro­mára egy sereget küldött ki. Kazsim bég azt sikeresen hajtotta végre. Az anatóliai hadtest Ibrahim pasával Budára és onnan Székesfehér­vár ostromára küldetett, ő maga Tata elfoglalására indult. Hajóinak egy részét, Szinán agával Komáromba küldötte. Innen a keresztény flotta, egy hajó elvesztésével, tovább evezni kényszerült. A „világverő" szultán Esztergom alól augusztus 16-án távozott. IV. Az esztergomi érsek várai. — A magyar heroizmus példaképei: Losonczy István, Szondy György és Dobó István. Esztergom elvesztésének híre Bécsben, Prágában és Rómában egyaránt kínos meglepetést keltett. A törökök pár nappal előbbi kudarca után mindenki érthetetlennek tartotta a vár gyors átadását. Midőn azonban az onnan hazatérők elbeszéléséből a valót megtud­ták, a pápai követek, sőt a jobb érzésű olaszok is súlyos szavakkal ítélték el honfitársaik megvetendő viselkedését. Alii Boldizsár lovas­kapitány is azt írja Ferdinánd királynak, hogy Esztergom után Fehér­vár ostromára kerül a sor, éppen azért ennek megerősítésére van szükség, Kéri azonban a királyt, hogy ne küldjön oly megbízhatatlan bitang népet, minők az olaszok, nehogy miattuk az is oly sorsra jus­son, mint Esztergom, ahol, ha több német katona lett volna, azt a török nem foglalja el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom