Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

40 Sinka Ferenc Pál 40.000 emberből állott, Szerbiába vezette. Vele voltak Hunyady Jánoson kívül Julián bíbornok és Brankovics György szerb fejedelem is. Hunyady János e hadjáratban Nisnél és Szófiánál fényes győzelmeket aratott a török fölött. Tovább is nyomult volna, de téli időben a Balkán hólepte magaslatai seregét visszatérésre kényszerítették. Kasztriota György (Skander bégj, a későbbi albán fejedelem, ekkor szökött meg a töröktől, hogy atyja örökét Epirusban elfoglalja. Ez időtől fogva hű szövetségese lett Hunyadynak. A győzelmes sereg sok török zászlóval, fogollyal és zsákmánynyal vonult be Budára 1444 február 2-án. A húsz éves Ulászló király alázatos hálája jeléül mezítelen lábakkal járult a Boldogságos Szűz templomában az Ür oltára elé. Te Deum után a hadjáratban résztvett magyar és lengyel urak címereit elhelyezte a templom falán, öt pedig a pápa „a keresztény hit védőjének és a római egyház oltalmazójának" nevezve, a hadvezéri föveg és kard megküldésével tüntette ki. A budai országgyűlés még ezen évben a háború folytatását határozta el, amire nézve Ulászló a pápai követ előtt nyilvánosan esküt is tett. „Isten különös kegyének tartom — irta a pápához írt levelében — ha hitemért és a kereszténység javáért életemet ajánlhatom föl áldozatul." Július közepe táján az összegyűlt magyar és lengyel hadak élén Szegedre vonult, hogy onnan a Havasaiföd felé tovább folytassák útjokat. Murád szultán, Brankovics közvetítésével, igen előnyös békeajánlatot tett, ha a háború abbamarad. Minthogy külföldről, Jó Fülöp burgundi hercegen kívül, segélycsapatok érkezését már nem remélték, Hunyady és a többiek tanácsára Ulászló a törökökkel tíz évre békét kötött, amit szintén esküvel erősített meg. Híre jött azonban, hogy a pápai hajóhad Hellespontusba érkezett és ott a török csapatoknak a tengeren való átkelését fogja megakadályozni. Erre a magyar táborban a harci kedv újból fellángolt, amit a pápai követ amaz érvelése is élesztett, hogy a pápa tudta nélkül a törökkel kötött egyoldalú szerződés érvénytelen. A magyar főurak közül csak Hunyady javasolta a háborút, amit meg is indítottak. Erről Brankovics Murád szultánt idejében értesítette és ez a Konstantinápolyban letelepedett genuai kalmárok hajóin a seregét a tengeren áthozván, Várnánál várta be a magyarokat. 1444. november 10-én volt a szerencsétlenül végződött várnai ütközet, mely mindkét részről nagy áldozatokkal járt. Ulászló király, Julián bibornok, Rozgonyi Miklós egri és Dominis János váradi püspökökkel együtt sok ezren életüket vesztették. Sokan ezt a vereséget Isten csapásának tartják az eskü megszegése miattUlászló halála után az öt éves V. László kiskorúságának tartamára Hunyady Jánost kormányzónak választotta meg a Rákosmezején 1446. év junius havában tartott országgyűlés. Az égett a vágytól, hogy a török ellen újabb háborút kezdjen. „Vagy sikerülni fog — úgymond — királyom haláláért boszút álnom, vagy magam is föltalálom a halált." Erre legközelebbi alkalom 1448-ban nyilt, amikor Kasztriota György albán fejedelem segítséget kért II. Murád szultán ellen, aki Chruja várát ostromolta. Hunyady saját bandériumával és kevés zsoldossal azonnal útra kelt. A szultán elébe ment seregével és Prisztina