Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 29 Mohammed „próféta" az izlam vallásának tűzzel-vassal való terjesztését hagyta meg követőinek, akik a túlvilági örömök elnyerésébe vetett hit fanatizmusával mentek a csatákba. De nemcsak a hit, hanem a földi zsákmány, hírnév és dicsőség reménye is lelkesítette a mozlimokat a hódításra. A földi örömöknek élő és kegyetlenkedésekre is képes „próféta" tanaiban és hitrendszerében semmi természetfölöttit nem találunk, mégis követőinek fanatizált tömegeivel képes volt a kereszténységet ezer éven át izgalomban és rettegésben tartani. Európa délnyugati részébe először a Gibraltáron át jönnek be Kr. u. 711-ben és elfoglalják az egész ibériai félszigetet. A Pireneusi hegységen átkelve a frankok országát is hatalmukba kerítették volna, ha Martell Károly erős kézzel útjokat nem állja. Spanyolország kéklő ege alatt sikerült a móroknak sokszáz évig tartó uralmat létesíteniök, mígcsak a keresztény fegyverek őket Afrikába vissza nem űzték (1568.). Az ázsiai törökök Ozmán első szultánjuk alatt kezdik meg nyugat felé hódításaikat. A gazdag Brussa 1326-ban kerül a görögöktől Ozmán kezébe, aki azt a török birodalom fővárosává teszi. Majd 1356-ban a Bosporuson átkelvén, fegyelmezett janicsár és szpáhi hadaikkal elfoglalják az átkelésüket biztosító Gallipolis kikötővárost. I. Murád szultán 1361-ben már Drinápolyt, a következő évben Filippopolist foglalja el és 1365-ben az előbbit az európai birtokok székhelyévé teszi. Nemsokára Thrácia és Macedónia is hatalmába kerül, Bulgáriát adófizetőjévé és szövetségesévé teszi, pedig az akkor már Nagy Lajos magyar királynak volt a hűbérese. Lázár szerb fejedelemmel a Balkánon Ferizovics és Mitrovica között elterülő Kossovopoljén (Rigómező) vívják meg a döntő ütközetet, melyben mindketten halálukat lelik (1389). VII. Kelemen pápa volt az első az európai hatalmak között, aki a kereszténységet fenyegető ozmán-veszedelem nagyságát felismerte és 1343—45-ben ismételten felhívta a keresztény fejedelmeket a védekezésre. Ily célból intézett kérelmet Nagy Lajos királyhoz is, aki 1364. év szeptember havában a lengyel király meghívására Krakkóban, a görög császárral és ciprusi királlyal együtt, a törökök elleni hadjárat tervét beszélték meg. A következő év nyarán 60.000 emberrel nyomult be Felső-Bulgáriába, ott a törököt megveri, Bodont (Widdin) elfoglalja, a lakosságot a Bogumil vallásról a római egyházba visszavezeti és az országot újból adófizetőjévé teszi. Ezen eredményen fellelkesülve a szorongatott Paleolog János görög császár 1366-ban személyesen jön Budára Nagy Lajos segélyét kérni, azt Ígérvén, hogy népével együtt a római egyházzal egyesül. Ez ajánlatot a király örömmel hozta VOrbán pápa tudomására, aki azonban a császár Ígéretével szemben óvatosságra intette őt. Levelében magasztalólag emlékezett meg Lajos király buzgóságáról és anyjáról, Erzsébetről, mert „a török ellen indítandó háború ügyét leginkább ő szorgalmazta királyi fiánál s így, ha a görögök a római egyházba visszatérnek, ez az eredmény is főképen az ő áhítatos lelkületének lesz köszönhető." A törökök ellen a keresztes háború kihirdetését elrendeli és teljes búcsút engedélyez az abban résztvevőknek. XI. Gergely pápa felhívására Nagy Lajos király magyar, lengyel és dalmát csapatokkal még egy hadjáratot indított a török ellen, ami