Esztergom Évlapjai 1933

Soos Elemér : Esztergom vára és ostromai V.

22 Soós Elemér értve először a vár megerősítésén dolgoztak, majd Althan a helyőrség egy részével hozzája csatlakozott és együttesen vonultak Zsámbékon és Válón keresztül Fehérvárra. Rusworm a mocsarakon gázoltatott át, Althán pedig az ágyúgolyókkal áttört falrésen keresztül rohamozott és a vár csakhamar birtokukba került. Hasonló hőstettet vitt végbe 1602. év szeptember havában is. A török ugyanis egyre azon mesterkélt, hogy Esztergomot valamifélekép visszafoglalja. A nyugtalanított vár védelmére július havában Győrből 18.000 ember érkezett és egy hónapig itt táborozott. Szeptember 20-án Rusworm jött -nagyobb sereggel Észtergomba. Ezt újból ellátta sáncokkal, Szenttamás erődbe két zászlóaljat helyezett, a futóárkokat is ellátta őrséggel. Azután felkerekedett és váratlanul Pest alatt termett, amelynek várát rövidesen visszafoglalta. Miután ezt is ellátta őrséggel és kellőleg felszerelte, visszavonult Esztergomba, hová november 17-én érkezett. Másnap a seregét feloszlatta és minden csapatot állomáshelyére küldött. A pesti vár visszafoglalása mindenesetre felemelő hatással lehetett a kereszténységre. De ennek élelemmel való ellátása nem kis gondot okozott a legközelebb eső nagyobb vár Esztergomnak, mert ez sem rendelkezett dús élelmiszer-raktárral, másrészt az odaszállítás is mindig veszélyeztetve volt a törökök részéről. A következő év augusztus havában híre járt, hogy a török Esztergom ostromára készül. Rusworm marsall Hofkirchen társaságában jött nagy sereggel a vár védelmére. Augusztus 7-én érkeztek, de az ellenség még 21-én sem mutatkozott. Erre Rusworm személyesen ment kevés kísérettel azt felkeresni és meg is találta Buda alatt, ahol kényelmesen táboroztak.

1 1604-ben csaknem egész éven át békealkudozások folytak, hol a Buda melletti szigeten, hol Pesten, hol Budán, de mindannyiszor eredmény nélkül. Az alkudozásokon Althan várparancsnokon kívül mindig Bécsből is több kiküldött volt jelen. Szeptember havában már mindinkább bizonyosabbá vált a török ostroma. Az esztergomi várban lázas készülődés folyt. A megyebeli községekből minden marhát összeszedtek. A váron kívül erős védősáncokat emeltek, amelyeken a falusiak is nagy számban dolgoztak. A szentgyörgymezői nagy sáncba hat ágyút helyeztek, hogy az ellenség erről az oldalról se támadhasson. Kolonics Nándor ezredével az esztergomi oldalon lévő sáncokban, a Mansfeld-féle ezred pedig a szenttamási erődben helyezkedett el. Rudolf császár a vár védelmére Erdélyből Básta Györgyöt hívta meg, aki a Győrből és Komáromból érkezett csapatokkal a Duna balpartján szállott táborba. A tábori sáncok nyomai az Istenhegyen ma is felismerhetők. Hajóhidat is készíttetett a szigetre. Jól felszerelt 20.000 lovas és gyalogos emberét a sáncok és bástyák védelmére jól beosztotta, mindenüvé nagykaliberű „Siegerin"-nek is elnevezett ágyúkat állított, a tábort is kellő védelembe helyezte, a hajóraj (armada) egységeit pedig a Kisdunán oly módon osztotta be, hogy a Rácváros és Víziváros egyformán védelemben részesüljenek. A közeledő török sereget 40.000 emberre becsülték. 1 Ortelius Redivivus I, 292, 329. 340.