Esztergom Évlapjai 1933
Dr. Erdélyi László: Esztergom nagy történeti jubileuma
Esztergom nagy történeti jubiieuma. 13 grófok a valamivel több lovasságot. A párkányi csatában 5000 lovassal támogatta a lengyel király a szerencsétlenül járt lengyel elővédet. A második párkányi csatában a császári lovasság szélső balszárnyát Jablonowsky lengyel lovasai alkották- Az egész sereg 50,000 főből állott a törökök 16.000 főnyi seregével szemben A török vezér Kara Mehemed, azt a hibát követte el, hogy háta mögött hagyta a Garam vizét s hadseregét az esztergomi hajóhíd irányában állította föl, hátraszorítás esetén tehát könnyen elveszíthette a hajóhíd használatát. De ezt ki akarta egyenlíteni azzal, hogy nemcsak balszárnyával, hanem serege centrumával is főleg a legelső jobb lengyel szárnyra vetette rá magát. Jablonowsky lovasai azonban keményen fölfogták a támadást, a császári lovasság hatalmas visszalökést adott, s a császári gyalogság áttörte a török hadrendet, mely vad futással menekült. A keresztények, főleg a lengyelek — korábban elesett véreik megboszulására — rettentően mészárolták az ellenséget. Nekik kevés emberökbe került a csata, míg a törökökből két basa, 1200 ember maradt meg mint hadifogoly, s a többi elveszett. A keresztény vezérek közül itt kitűntek még Caprara, Piccolomini. Veterani és Lodron lovasezredesek. Thököly a szomszéd hegyekről nézte a törökök pusztulását. Eszterházy Pál gróf nádor 6000 főnyi megyei és végbeli serege csak később, Esztergom ostroma alatt érkezett meg. Itt kitűnt Scherfenberg gróf, ki gyorsan elfoglalta a szenttamási palánkvárat s megakadályozta a törököket abban, hogy ezt tűzzel elpusztítsák, mint az esztergomi királyváros helyén volt Rácvárost. Míg Sobieski lengyel hada Párkánynál maradt s onnan lövette tüzérségével az esztergomi várat, addig a császári sereg körülvette a várat délnyugat és kelet felől, Szenttamás és Szentgyörgymező területén. Itt a bajorok állottak 5000 emberrel, tovább Mercy lovassága vigyázott, hogy a budai törökök meglepetést ne okozzanak. Október 24-én kezdték az ágyúzást, 25-én a bajorok északról, a császáriak északnyugatról futóárkokkal elfoglalták a Vízivárost, 26-án a várárkot s aknákat ástak a várfal alá, a várba pedig 7000 bombát és tüzesgolyót dobtak be. A török nők, gyermekek jajgatása és Sobieski békekínálata, melyet éjfélig kellett elfogadni, meghódolásra birták Ibrahim diarberki basát. Másnap, 27-én megállapították a feltételeket, a szabad elvonulást fegyverrel, élelemmel, ingósággal, a császári sereg vezérétől biztosított kocsikon és hajókon. Az ostromló sereg alig veszített száz embert. Lotharingiai Károly császári fővezér I. Lipóthoz intézett jelentésében különösen Starhemberg, Rüdiger és Serényi grófokat, Croy és Pfalz-Neuburg hercegét dicséri hősi érdemeikért. Mikor a budai basa két év múlva kísérletet tett Esztergom visszavételére, seregét Lotharingiai Károly herceg a táti-esztergomi csatában szétverte, s ily módon ezzel, valamint Budavár 1686. évi elfoglalásával, meg további diadalaival Esztergom keresztény birtokát mindenkorra biztosította. * * * A történelem nem csupán kíváncsiságot akar kielégíteni és gyönyörködtetni, hanem keresi a tanulságot, a gyakorlati, praktikus, pragmatikus okulást is, mikor a tiszta igazságot föltárja.
