Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 135 a Szentgyörgy-hegyen lévő váracshoz és a két év előtt ott hagyott ágyúsáncokat hamar széthányatta, az árkokat is behúzatta. Augusztus 1-én a törökök Szenttamás hegyéről megkezdték a vár és Víziváros bombázását. Azalatt a futőárkok készítése is serényen folyt. Ezen napon Újvárból, illetve Komáromból hajón 500 ember segédcsapat érkezett Runckel őrnaggyal a badeni ezredtől. Sikerült este 11 órakor a várba jutniok. Vízivárost Funk őrnagy védte a Souches-ezredből való legénységgel. Mindkét várban a legénység, hogy jobb kedvvel legyenek, naponkint a rendes zsoldon kívül mindenik egy messzely bort és két naponkint másfélfont húst kaptak. Augusztus 2-án a két váracsból négy ágyútelepről lőtték a várakat. Szenttamás alatt négy mozsarat is működésbe hoztak. A házak tetejét azonban a várakban leszedték, nehogy a gyújtóbombák tüzet idézzenek elő. Ezen a napon este 5 órakor Strasser jól előkészített kirohanást intéztetett az ostromló törökökre. A vízivárosi kapuvédműnél golyószóró ágyúkat és 600 fegyverest helyezett el. Aztán 40 hajdú és 60 német rohant ki a futóárkokban lévő ellenségre. A harcot tulajdonkép a hajdúk vették fel, a németek pedig azok visszavonulását fedezték. A negyven szál hajdú a kirohanást végzők hangos csatakiáltásai mellett oly hevesen vetették magukat az ostromlókra, hogy a 600 török hanyatt-homlok menekült a villogó szablyák csapásai elől. Midőn azonban észrevették, hogy a harcosok kevesen vannak, megfordultak és visszaűzték őket a várfalakhoz. Akkor meg felülről jövő kartács- és puskatűz fogadta a törököket, és közülük kétszáznál többen elestek. Strasser várparancsnoknak roppant tetszett a dolog és a kirohanást másnap újból elrendelte, azt többször is megismételni akarta. Bottyán János hadnagy azonban arra való hivatkozással, hogy a magyar katonaság fölött a magyar tisztek rendelkeznek, a további kirohanásokat nem engedte meg. Augusztus 4-én a törökök a szigeten, Szentgyörgyhegyen és a Hévíz mellett létesített újabb ágyútelepekről a városkapukat vették bombázás alá. Másnap az ágyúgolyók a felsővár kettős várkapuját bezúzták, a falak tornyait pedig halomra döntötték. Augusztus 7-én és 8-án a törökök Víziváros ellen rohamot intéztek és a palánkot is felgyújtották. A hajdúk és német katonák azonban, élükön Pöttinger hadnaggyal, őket a városból kiverték. A várban a mecsetalakú vártemplom minarettje rombadőlt. Aug. 9-én a vízivárosi palánkon ütött résen keresztül témadtak a törökök. De Fingermann kapitány és Skarpe Tódor vezetése alatt a gránátosok és muskatályosok erős tüzeléssel visszaűzték őket; nyolcvan halottat hagytak a küzdőtéren. Aug. 10 én a török ágyúk csodálatosképen elhallgattak. Az ostromló csapatokat is összevonták, mert híre jött, hogy keresztény sereg jön a vár felmentésére. Ez volt Esztergom utolsó török ostroma. De azért minden eshetőségre készen a várbeliek a vár körüli futóárkokat és aknákat hamar behányták. Beck báró ezredes aug. 12-én éjjel 10 órakor érkezett ide a főparancsnokságtól, fáklyafény mellett állapította meg a vár szükségleteit és még azon éjjel távozott. Aug. 15-én Strasser személyesen