Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 121 „Október 25-én este felé Őfensége a Lotharingiai herceg a város ostromára adta ki a parancsot. Mivel sok tábornok, herceg és más előkelőség volt jelen, akik az ostromnak szemtanúi vagy résztvevői lenni akartak, a magam részéről önként vettem részt abban a csapatommal, elég szerencsésen. Első voltam a résen; de egy eltakart árok miatt, mely a fal tövében volt, tovább nem juthattam. Ez arra kényszerített, hogy száz lépéssel odább egy kis ajtóhoz menjek, mely a Dunára nyílt. Ez bár jól el volt czölöpözve, erőszakkal kinyittattam és bárddal, fejszével halomra vágattam. így elsőnek juthattam be a városba, hol állást foglalhattam. Croy herceg is úgy csinált a maga részén. A Starhemberg-ezred őrnagya, három más tiszt és több gyalogos elesett." A törököknek nem volt komoly szándékukban Vízivárost megvédeni. A muzulmán lakossággal már az ostrom kezdetén felmentek a várba. Megelégedtek azzal, hogy ágyúikkal onnan lövöldöztek le. A bajor gyalogság is behatolt a Rácvárosba és Vízivárosba; felmásztak a tornyokba, illetve a kapuk védőműveibe is. Eme vállalkozásuk mintegy 50 emberükbe került. A következő éjjel sikerült még néhány ágyút felvonni Szenttamás és Szentgyörgymező erősségeibe. A bajorok pedig hozzáfogtak az aknák ásásához. Október 26-án a várat minden oldalról bombákkal és tüzes golyókkal árasztották el. A bajorok már a várárkokban voltak és ott magukat elfedték, de a kézigránátoktól és ledobált kövektől találva mégis többen meghaltak. Délelőtt 10 óra tájban a várfokán rést lőttek a dél felé eső torony közelében és ott „két pika szélességben" a fal beomlott. Ezalatt elkészültek egy akna ásásával és az megtöltve, a felrobbantásra készen állott. Lotharingiai Károly herceg ekkor arra a rémületre gondolt, amit a folytonos ágyúzás (három nap alatt 7000 golyót lőttek ki) a várban összezsúfolt lakosságra és katonaságra gyakorolt, elhatározta, hogy az akna felrobbantása előtt felszólítja a törököt a vár feladására. Mielőtt követeket küldött volna fel a várba, megkérdeztette a lengyel királyt: beleegyezik-e abba, hogy az ő nevében történjék a felszólítás. Sobieski örömmel járult hozzá. Erre délután 4 órakor a herceg felüzent a várparancsnokhoz, hogy Sobieski János lengyel király kész megkímélni az ottlévők életét, szabadságát és vagyonát, ha a várat még ma átadják. Ibrahim pasa huszonnégy órai gondolkozási időt kért. Előtte volt bizonyára a párkányiak rettenetes katasztrófája, aminek a várból szemtanúi voltak, és a várba menekült lakosság remegése és jajgatása. Károly herceg feleletül kétszeres ágyútüzet bocsájtatott a várra, felrobbantásra még egy más aknát készíttetett elő. Éjjel 11 óra tájban egy magasabb rangú török tiszt jött le a várból az üzenettel, hogy készek a várat átadni. E célból kölcsönösen túszokat cseréljenek és a feltételeket is állapítsák meg. Az esztergomi vár átadásának 1683. év október 27-én írásba foglalt feltételei a következők voltak: 1. Minden ágyú, mozsár, lőszer és raktár vagy egyéb védőszer a várban marad.