Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

104 Sinka Ferenc Pál Schwechattól nem messze, a Pozsonyba vivő országút mellett egy négy golyón álló obeliszk jelzi azt a helyet, ahol a két uralkodó találkozott. A „Kugelkreuz"-nek nevezett emlék feliratán látjuk a dátumot : 1683. szeptember 15. A kahlenbergi iszonyú vereség után az egész megmaradt török sereg rendetlen futásban menekült a Lajthán keresztül a budai országúton. Szigorú rendszabályokkal csak Győrnél lehetett azt újból teljesen összeszedni. Kara Musztafa a nagy vereséget Ibrahim budai pasa meghátrálásának tulajdonította. Éppen ezért őt, az eszéki és pozsegai pasákat, és velők együtt még más ötven tisztet, a sereg szemeláttára megfojtatta. Ezzel akarta a szultán haragját magától elhárítani. Ibrahim helyébe a diabekiri pasát nevezte ki. Kara Musztafa négy napi pihenő után seregét Budára vezette. A tatárok Buda és Fehérvár között ütöttek tábort. Azután Érsekújvár és Esztergom várőrségeit megerősítette, Párkányba is csapatokat küldött. Ezen intézkedései megtételével vélte biztosítottnak a török további uralmát Magyarországban. XI. Ince pápa, és vele egvütt az egész keresztény világ, a kahlenbergi csodás diadalt a Boldogságos Szűz közbenjárására, a hatalmas Istennek tulajdonította. Sobieski János lengyel királlyal együtt a háborúban résztvett valamennyi hadvezért az Istenben vetett hit, a vallásosság és az Istenanyának gyermeki mély tisztelete hatotta át. Csaknem mind MáriaKongreganista volt. Sobieski János Nagyboldogasszony ünnepén indult el Varsóból seregével Bécs fölszabadítására. Kisasszony napját a Tulln-nál összegyűlt hadsereg megünnepelte, a tisztikar (és bizonyára a legénységnek is nagyrésze) a szentáldozáshoz járult, és úgy indultak el a Wienerberg úttalan hegyeinek és erdeinek. Szeptember 12-én a Leopoldsbergen megismétlődött a tullni ájtatosság, és a Boldogságos Szűz segítségül hívása mellett mentek az ütközetbe és nyerték meg a csatát. XI. Ince pápa hálából elrendelte, hogy Szűz Mária nevenapját, amely azelőtt szeptember 22-én (Mária születésének 14. napján) volt, a kahlenbergi győzelem emlékére az egész világon szeptember 12-én tartsák meg. Később ugyan egyideig a Kisasszony napját követő vasárnapon ülték meg ezt az ünnepet, de X. Pius pápa ismét áttette azt szeptember 12-ére. Mária nevenapján tehát a kereszténység, a földkerekség minden zugában, a világtörténelem egy nagy eseményének emlékét is ünnepeli, hálát adva a Szűzanya közbenjárására Isten jóságáért. X. A hadjárat folytatása. — Sobieski párkányi csatája. — A párkányi győzelem 1683. október 9-én. Bécs felmentését eredményező kahlenbergi diadal után fellángolt a bíztató remény, hogy a keresztények összefogásával az erejében meggyengült izlám hatalma letörhető lesz. XI. Ince pápa minden áldó-