Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

96 Sinka Ferenc Pál nagyságának tudatára. A lakosságon óriási félelem vett erőt és aki tehette, elmenekült. A Burgba Caprara gróf hozta meg Lotharingiai Károly herceg levelét, amelyben az a felséges családnak a menekülést javasolja, azt azzal indokolván, hogy egy nagy birodalom uralkodója, népe érdekében, nem teheti ki magát az eshetőségeknek. Eleonora császárné hozzá áldott állapotban volt; József fia pedig csak öt éves. Lipót császár a családjával, Starhemberg grófnak a város teljhatalmú katonai parancsnokává történt kinevezése után, este 8 órakor 200 lovas kíséretében hagyta el Bécset. Még aznap Korneuburgban voltak, onnan másnap Linzbe, július 12-én pedig tovább, Passauba mentek. Szelepcsényi György esztergomi érsek is, akinek Bécsben palotája volt, onnan Morvaországba menekült; a ház őrzését egyik udvari papjára és szolgáira bízta. Széchenyi György kalocsai érsek a Pázmáneumban lakott. Sajátságos végzete volt az időben a magyarnak, hogy fiainak meggyanusitása ide is eljutott. Történetesen azon az úton, amelyen a császár menekült, tatár lovasok is vágtattak, amit Zrinyi János gróf (Péter fia) bűnéül róttak fel, mintha az szólt volna a tatároknak. Ezért elfogták és Grácba szállították. Ott is halt meg a várfogságban 1703-ban. Vele a hősi Zrinyi-család egyik sarja szállt a sírba. Starhemberg Rüdiger Ernő gróf seregével megérkezvén, megkezdte a reá váró magasztos feladatát: a birodalmi város hősies védelmét, lakosainak erkölcsi és anyagi fentartását. Nemes hivatásának mindvégig tudatában volt és ennek példásan meg is felelt. Mindenek előtt összehívta a lakosságot a város piacán és lelkesítő beszédet intézett hozzájuk. Felhívására tömegesen jelentkeztek azután hadimunkákra. Aztán megalakult a polgári őrség is, amellyel együtt a védősereg létszáma 16.000-re emelkedett, köztük 10.600 gyalogos és 600 lovas sorkatona. Ép oly lelkiismeretes munkát végzett Kapliers Gáspár gróf is, akihez a lakosság élelmezése, véderő-utánpótlás és egészségügyi szolgálat tartozott. Sokkal könnyebben fogta fel a hivatását Kara Musztafa, aki arra is ráért, hogy Baden kénes fürdőit használja. Parancsait a pasáknak a sátora közelében táborozó janicsár-agával közvetítette. Csak akkor fogott komolyabban a dolgához, amikor a szultán Ali aga futárjával az ostromot szorgalmazta. Miután a törökök a futóárkokkal elkészültek, megkezdték a város bombázását a Burg- és Lőbel-bástyák közötti részen, mely mögött a császári Burg volt. A város védelmében mindenki egyakarattal, hősies elszántsággal vette ki részét. A katonaság a bombázás akaimával, de különösen a kirohanások alatt, melyeket többnyire gróf Serényi intézett az ellenségre, halált megvető bátorságot tanúsítottak. A munkásosztagok különösen az ellenaknák készítésében tevékenykedtek. De kivették a részüket a védelemből az asszonyok és gyermekek is, akik kátrányt és vizet forraltak és követ hordtak a bástyákra. A Szent István-templom tetején megfigyelő állomás volt, melyet a jezsuiták vezettek. Ök adták le a fényjeleket és értesítették megfigyeléseikről a főparancsnokságot. On-