Esztergom Évlapjai 1930

TÁRSULATI ÜGYEK - Emlékezzünk. S.

60 Társulati ügyek. Feledhetetlen egy nap volt az öt évvel ezelőtt! . . . Újjáalakuló közgyűlésünkön az elnöki székben dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost ült. Előtte az első sorban a főpapok között dr. Csernoch János bíbornok-hercegprímás, mellette dr- Kohl Medárd felszentelt püspök, és a gimnáziumi nagyterem többi széksoraiban a társulat tagjainak nagy száma foglalt helyet, amikor az ülés vége felé az elnök feláll, egy levelet olvas fel, amelyben Láhny Mihály százmilliós adományát jelenti be a közgyűlésnek. Villámként hatott a váratlan hír, mely a jelenvoltakból oly lelkesedést váltott ki, amilyen sem azelőtt, sem azóta nem fordult elő a társulat életében. És öt év alatt is mily változás ! Az említett nagy nevek viselői már nincsenek az élők között és a hallgatóságból is sokan elhaltak. Társulatunk volt fővédnöke dr. Csernoch János bíbornok-hercegprímásról folyóiratunkban külön nekrológban emlékeztünk meg. Felejthetetlen díszelnökünk dr. Walter Gyula életrajzát jelen füzetünkben adjuk. Tiszteletbeli elnökünk dr. Kohl Medárd püspök emlékét pedig szivünkben hordozzuk. Dr. Walter Gyula nagyprépost halála nem ért váratlanul bennünket, mert hosszas, türelemmel viselt betegség előzte azt meg. A tudós férfiúnak társulatunk körül szerzett nagy érdemeit aranymiséje alkalmából bőven méltattuk. Itt csak annyit említünk meg, hogy boldogult elnökünk mindvégig nagy érdeklődéssel volt társulatunk iránt és ennek érdekeit jelentős végrendeleti hagyománnyal is előmozdítani óhajtotta. Sajátságos fátum, hogy sem ez, sem a Láhny-féle adomány még nem juthatott el a pénztárunkhoz! . .. Temetése m. év július 2-án tisztelőinek nagy részvéte mellett történt a bazilikában. A szertartást maga a bíboros hercegprímás, dr. Serédi Jusztinián végezte. Temetésén a felsőház is, amelynek tagja volt, küldöttségileg volt képviselve. Felejthetetlen díszelnökünk koporsójára megérdemelt babérkoszorút helyeztünk. Requiescat in pace! Társulatunknak a mult évben más veszteségei is voltak. Meghalt sóvári Soós Elemér nyug. ezredes, kiváló munkatársunk 86 éves korában Budapesten, 1929 február 1-én. A nagytiszteletben állott öreg úr sárosvármegyei tős-gyökeres régi magyar családból származott. A németsóvári, tótsóvári és sóbányái nemzetségek ősi birtokadományozási levelét még Kún László király 1285-ben írta alá. A család ősi fészke Sóvár hajdankorának kutatása közben kapott kedvet a többi magyarországi várak múltjának tanulmányozásához és e tekintetben dicséretre méltó munkát végzett. „Esztergom vára és ostromai" cim alatt írt tanulmányát közlés végett folyóiratunknak engedte át. Soós Elemér azonban nemcsak kiváló hadtörténelmi író, hanem jeles katona is volt. Mint fiatal hadnagy résztvett 1866-ban a custozzai TÁRSULATI ÜGYEK. EmlékeEEÍiriíí.